Olvasmányélmények a szivárványon innen

Egy meleg srác olvas


1 és 6: A márciusi kedvencem, és hat cím, amit áprilisban olvasni szeretnék

2019. április 07. - Szilvió

Sziasztok,

a hónap végi summa után nem meglepő módon itt az új hónap eleje, és amellett, hogy ideje visszanéznünk arra a harmincegy napra, ami elmúlt, ideje annak is, hogy eltervezzük, mit is fogunk olvasni a következőkben. :) Az új 1 és 6-ban tehát bemutatom az egyik kedvenc olvasmányomat, és hat tervemet. :) Fogadjátok szeretettel. :)kepkivagas_6.JPG

1. A márciusi kedvencem:

covers_177111_1.jpgLakatos Menyhért: Füstös képek
Lakatos Menyhért könyve az első magyar nyelven megjelent regény, ami témájául emeli a cigány putrit, és a hagyományos roma életmódot és szociológiai teret. 1975-ben jelent meg először, akkor nagy viszhangja volt, hiszen javában zajlott a roma kulturális önszerveződés a Kádár-rendszerrel szemben, amely mint kisebbség nem ismerte el a romákat. 1970-ben ezen viszonyok közé jelent meg az ekkor 17 éves Bari Károly első,  Holtak arca fölé című verseskötete, majd 1972-ben Daróczi Ágnes a Ki mit tud?-on negyedig helyezést ért el egy Bari verssel, és ennek a művészeti és kulturális törekvésnek a melegágyába érkezett meg, azóta sokak szerint túlfogadva ez a regény.

A regény egy fiatal fiú első szám első személyű elbeszélése, aki a regény elején csak bennfentes, de a világ dolgaira rácsodálkozó gyermekszemszögből ír. Ez a gyermek a szülei rátermettsége, kurázsija eredményeként iskolába kerülhet, városi gimnáziumba, ahol ekkor még csak a gazdagok és az erősödő városi polgárok gyermekei vehetnek részt az oktatásban. A könyv számomra legérdekesebb pontja is ez, hogy az iskola precedenst teremt arra, hogy bárki számára elérhető legyen az oktatás, és ez a közösségben élő, többnyire analfabéta embereknek is nyilvánvaló. A főhős a reményt szimbolizálja ekkor ebben a cigány Párizsban, ahogy a putrira hivatkoznak ebben a regényben, és ez tök fontos tétje ennek a szövegnek, és nagyon izgalmas, de annál hangsúlyosabb, ahogy a történet és a történelem kerekei ezen átfordulnak.

Másrészt viszont egy nagyon realista ábrázolást kapunk a roma kisközösség kis szabályrendszereiből, információs és rendelkezési hálózatáról. Megismerünk egy szinte matriarchális családot, megismerkedünk az átkozódás és a bosszú elvadult intézményeivel, miközben ténylegesen füstös képeket látunk, amelyek koszosak, bizonyára büdösek, szegények, nélkülözők, a múlt század első felének rendszertelen életmódjába valóban nehezen integrálhatóak, de, ahogy Sütő András erdélyi író a saját életrajzáról mondja, legalább igazak. És ez igazi varázsa ennek a könyvnek.  

A könyvvel egyébként én is egyetemen, egy Kissebbségi-többségi párbeszéd a kultúrában témájú órán találkoztam, de ott csak érintettük. Azóta felkerült a 22 könyv, amit el kell olvasnom, amíg betöltöm a 22-t listámra, és most már innen is pipálhatom. :)

És

6 könyv, amit áprilisban tervezek

Szóval itt egy vallomással kell kezdenem. A márciusban felvetett melegség és kereszténység olvasások elmaradtak, elsősorban azért, mert nem érkezett még meg az Eltörölt fiú recenziója, de nincsenek ezek a könyvek elfelejtve, sőt, az Eltörölt fiú ezen a listán is szerepelni fog, pusztán lassabban forog a gépezet. :)

Sütő András: Anyám könnyű álmot ígértcovers_56204_1.jpg
Sütő András  az erdélyi irodalom egyik legismertebb alakja. A rendszerváltást megelőzően az erdélyi irodalomban irodalomszervezőként is részt vállalt, majd később betiltották műveit, az 1990-es, utólag fekete márciusnak nevezett Marosvásárhelyi magyar-román etnikai zavargások alatt elvesztette a fél szeme világát, ami után már Magyarországon kezelték. 2006-ban halt meg, és a magyar irodalom egyik nagy alakját tiszteljük benne.

Ez az első regényem Sütő Andrástól, amiből emlékszem, hogy volt szemelvény az általános iskolás irodalom tankönyvben, és arra is emlékszem, hogy elkezdtem már akkor is  a könyvet olvasni (sőt, erre a példányomban tárgyi bizonyítékot is találtam), de nem jutottam messzire. Nagyon nehéz könyv, most tartok a felénél. Sokszor ír le gyönyörű dolgokat, miközben nagyon sokszor érzem egyszerűen túlírtnak, unalmasnak, de van egy-egy pillanat, amikor olyan gyémántokra bukkanok a szövegben, amiért érdemes olvasni. Meglátjuk majd, merre dől a mérleg. Egyébként egy családregény, vagy naplóregény, aminek a hátterében ott van az egész román szocialista berendezkedés, az erdélyi kisebbségi helyzetet, miközben az egész rendkívül ismerős. Talán magyar, talán Ká európai, talán emberi.  Meglátjuk mi lesz.

covers_276658_1.jpgVida Gábor: Ahol az ő lelke
Ismét egy erdélyi regény, szintén a 22. könyv, amit el akarok olvasni, mielőtt betöltöm a 22-t listámról. A helyzet pikantériája, hogy most kerül kiadásra ismét, és változtatás is történt, de nekem a korábbi példány van meg, így azt fogom elolvasni. Na bumm. Eddig így is fontos volt. Merthogy ez talán az első magyar Trianon regény. Egy honvéd tiszt az USA-ba emigrált Kolozsvárról az első világháború alatt, és 1919-ben látja újra a fiát és Kolozsvárt, ami ekkor már román megszállás alatt áll. A regény a két helyzetet, az emlékek működését és az újramegismerést igyekszik megmutatni, és kíváncsi leszek rá.

Garrald Conley: Eltörölt fiúcovers_531314.jpg
Még csak bele-bele lapoztam, de ez egy második már magyar nyelven is olvasható átnevelő táborról szóló könyv, amiben a szerző a saját tapasztalatait és élményét írja le a táborról, ahol ki szerették volna belőle nevelni a melegségét. Ahogy látom, ez egy sokkal gyakorlatibb, tényleg a terápiára figyelő, és azt leíró regény lesz, amire nagyon-nagyon kíváncsi vagyok. :)

Ez a regény már a márciusi 1 és 6-ban is szerepelt, de mégsem sikerült hozzájutnom, viszont már úton van a példányom, így biztosan olvasni fogom, és a Kereszt a szekrényben, a Cameron Post rossz nevelése, és két elméletibb szöveg kapcsán szeretnék majd többet foglalkozni a vallás és a melegség kérdésével a blogon is. :)

ct4.jpgColm Tóibín: A bleckwateri világítóhajó
Colm Tóibín remekül ír, ezt állati fontos róla tudni. Bár még csak a Mária testamentumát olvastam tőle, ami relativizálja az egész megváltás dolgot, és beleáll abba, hogy az isten kvázi tönkretette egy fiatal nő életét, azzal, hogy vele szülje meg a megváltót, akit a regény nem nevez nevén.

A bleckwateri világítótorony című regénye a család témáját járja körül, amiben generációk viszályainak lehetünk szemtanúi három nőn keresztül, akik kénytelenek együtt lenni a legkisebb lány haldokló öccse mellett. Egy konfliktusos, de jó, összezárt, feszült regényt várok a könyvtől. Nagyon kíváncsi vagyok, Colm Tóibín mit hoz ki az LMBT témából, illetve hogy konkrétan a regény mely aspektusa lesz LMBT, és köszönöm a Park Könyvkiadónak, hogy figyelmembe ajánlotta a könyvet, és elküldték nekem.

Andrew Sean Greer: Arthur Lessarthur_less.jpg
Arhur Less egy kevésbé sikeres regényíró, közel az 50-hez, aki a regény elején kap egy esküvői meghívót élete első és egyetlen szerelmétől, egy fiútól, akivel kilenc évig együtt volt. A regény ígéretes üzenete, hogy nem menekülhetünk a problémáink elől. Földrajzilag nagy utat tesz meg Less, Párizstól, Berlinen át Indiáig, hogy az utazás egy következő pontján találkozzon azzal, ami elől igazából menekül, egy kellemes, komikus, romantikus regényt ígérnek, és az alapján, amit olvastam róla, ezt meg is fogjuk kapni. :)
És Pulitzer-díjat ért Andrew Sean Greer számára ez a regény. :)

Hatalmas meglepetés számomra, hogy megjelent a könyv a napokban, mivel a megjelenés első dátuma július vége volt, majd olvastam egy Könyvfesztivál közeli dátumot, és most pedig örömmel láttam, hogy megjelent az Álomgyár gondozásában.

covers_505926.jpgKaren M. McManus: Lehull a lepel
A könyv 2018 őszének egyik sikerkönyve, ha a young adult könyveket nézzük. Nagyon sokan várták, hogy végre megjelenjen magyarul, és nagyon sokan nagyon dicsérik, és LMBT szála is van, ami plusz pont, persze. :)

A könyv a klasszikus Nulladik óra szerű szituációval kezdődik, amiben öt teljesen különböző, amúgy az életben egymással nem közösködő fiatal tölti a büntetését, így az okos, a bálkirálynő, a díler, a baseball játékos és a különc pletykarovat szerkesztő. Csakhogy a pletykarovat szerkesztő meghal a teremben, és feltételezhető ebben szándékosság, a négy másik szereplőről pedig szaftos pletykák látnak napvilágot a halott srác rovatában, így minden gyanús és mindenki gyanúsított.

Érdekes regénynek tűnik, még nem nagyon ismerem az ifjúsági krimit mint műfajt, de kíváncsi leszek rá. :) A héten pedig be is szereztem rukkoláról. :) Köszönet érte, ha olvassa a csodálatos rukkoló. :)

Ez lesz ez a hónap mára. :) Bár nem tettem fel őket a listára, de minden bizonnyal még legalább három nyelvészeti, vagy reklámmal kapcsolatos szakirodalommal bővül a lista, hiszen április végén beadom a szakdolgozatomat, de ettől függetlenül igyekszem jönni, van két könyv, amiről már csak az értékelést kell megírnom, mint láttátok, recenzióm is akad, szóval jövök. :)

Ha olvastátok már valamelyik könyvet, vagy kérdésetek, megjegyzésetek volna, keressetek bátran a komment szekcióban, ha nem szeretnél a következő posztokról lemaradni, kattints a jobb felső sarokban található követés gombra, ha háttértartalmak érdekelnek, kövess faebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, less be bátran instagrammra, például szakdolgozatírós kontentekért. :)

És semmiképp ne feledd a következő posztig:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

2019. márciusi summa

2019. március 31. - Szilvió

Halihó,

megint eltelt egy hónap, mégha ez az előző summa óta megszületett blogposztok nem is feltétlenül igazolják ezt. Szóval tanulok gőzerővel, és ez nem csak a blog számára, de a könyvespolcom számára sem annyira jó hír, hisz ebben a hónapban mindössze 7 könyvet sikerült beszereznem, és 9 könyvet elolvasnom, amiről még érezzük, hogy nem az igazi, de jövünk fel. :) Mert muszáj. :)

marcius.JPG

Nézzük is, mik ezek a könyvek!

Könyvek, amiket márciusban szereztem:

Rivers Solomon: Kegyetlen szellemek
A könyv, amit csak és kizárólag OlvaZsófi miatt vettem meg (bizalmamat ugyanakkor egy picit roncsolva, el kell mondanom, hogy 50% akcióban). Nagyon szereti, és általában tetszeni szoktak az ő nagyon szeretett könyvei. :D
A könyv története egy űrhajón játszódik, ahol a társadalmunk reprezentálódik. Az emberiség maradéka az Ígéret földje felé tart, de már a hajón előkerülnek az osztály és faji különbségek, alsó és felső fedélzet képében, a fülszöveg alapján meg merem kockáztatni, hogy a republikánus értékek irányadóak a hajón, így fehérnek, férfinek és még ki tudja minek kell lenned. OlvaZsófi értékelése nem egy nagyon hard sci-fit ígért, hanem egy szívbemarkoló történetet ezzel a háttérrel, én pedig nagyon-nagyon kíváncsi leszek rá.

Patrick Ness: Háború a békéért
Szóval befejeztem a Chaos Walking trilógiát, persze leszámítva a magyarul meg nem jelent feledik részeket, és el nem tudom mondani, mennyire csodálatos ez a trilógia. Foglalkozik az erkölccsel, a megbocsájtással és a megbocsájthatósággal, azzal, hogy kerülünk egy manipulált helyzetbe, hogy hozunk meg kompromisszumokat, mit is kell tenni a békéért, és még annyi de annyi iszonyatosan fontos dologgal, miközben egy baromi izgalmas lélektani és háborús könyv, trilógia ez. Fantasztikus. Elmondhatatlanul olyan, mintha Patrick Ness nekem írta volna. :) Amikor elkezdtem, nagyon ajánlottam nektek az első 1 és 6-ban, és most is ajánlom. Nagyon.

gif-library-15.gif

Piper Kerman: Orange Is the New Black - Túlélni a női börtönt
A nagysikerű amerikai sorozat könyvváltozata. Nem igazán tudok róla többet, csak azt, hogy kemény kötet lesz, és hogy a leszbikus szálak is erősek benne. Nem néztem még a sorozatot, mert könyv előtt nem szeretem, de kíváncsi vagyok mindkettőre. Molyon vettem, használtan.

Berki Judit: Ülök a matracon
Ennek bemásolom a fülszövegét, mert elsősorban ezért vettem meg, és már molyon láttam idézeteket belőle. Nagyon jó lesz, egy picit ilyen értelmiségi szemszöggel szórakoztató novellák vannak benne, és nagyon érdekelt, és a Líra szívem leakciózta, isten áldja a nevüket. Jah, igen, a fülszöveg:

Berki Judit fanyar humorú könyvében nem végződik minden csók boldog házassággal. Az egymáshoz lazábban-szorosabban kapcsolódó novellák öt év történetét ölelik fel, hősük pedig egy harmincas éveiben járó nő, aki nemrég került ki egy hosszabb kapcsolatból barátai – például Lepke, a kissé neuraszténiás operetténekes és Bóna, a malíciózus újságíró – segítségével.
Környezetében lassan mindenki férjhez ment, családot alapított, majd el is vált, csak ő éli még mindig kamaszéveit. Mi lehet a baj vele, hol maradt le a többiektől? Lemaradt-e egyáltalán, csak azért, mert nem úgy él, ahogy a társadalom azt elvárja tőle?

Horváth Benji: Dicsőséges Európa
Benjit távolról már több alkalommal nagyon kedveltem, hiszen slammerként és költőként vannak közös fórumaink, de márciusban már kézfogásig fajult a helyzet, sőt, egy műhelyen mellettem ült, szóval ideje volt megismerkedni a költészetével. Ezzel együtt ha újrakezdhetném, nem feltétlenül ezzel a kötettel kezdeném. Bár vannak a kötetben lélektanibb versek, ez erre a kötetre nem igazán jellemző. Nagyon aktuális, ugyanakkor nagyon alapvető és alapvetőségében örökérvényű témákat boncolgat, minthogy például milyen helyzeteink lehetnek az idővel, hogyan kell viszonyulnunk a múltunkhoz és a jövőnkhöz... És miközben ezek a kérdések rendkívül általánosak, egy nagyon nehezen befogadható és feloldható rétegnyelven, rétegnyelvek variációján szólal meg, amit tovább erősít kötetszervező gesztusokkal. Most próbálkozom majd korábbi köteteivel, ezt pedig leveszem majd a polcról később, és egy lassabb, szorosabb olvasással végigmegyek rajta még. :)

Veszelszky Ágnes: Netnyelvészet
Veszelszky Ágnes egyik tanulmánya nagyon alapját fogja adni a szakdolgozatomnak, és így találtam rá erre a könyvre, ami ugyan nem foglalkozik a szlogenekkel, tehát nem a szadolgozatomhoz kell, de próbál állításokat tenni például a blogos, chates, tweetes nyelvhasználatról, és én nagyon kíváncsi vagyok erre.

Laurent Gounelle: A férfi, aki boldog akart lenni
Szóval rukkolázni kezdtem. Aki esetleg nem ismeri, azt tudnám mondani róla, hogy ez egy könyv csere-bere oldal, ami már elég lelakottnak tűnik, és a szűrő, kereső rendszere sem a leginkább felhasználóbarátabb, cserébe viszony türelemmel bele lehet futni nagyon jó könyvekbe. De minden kétséget kizáróan nem azokat a könyveket tudod itt feltétlenül megszerezni, amiket a könyvesboltban levennél a polcról. Ez ennek a bája. Nem tudom, hogy ajánlom-e  még, nem tudom, hogy folytatni fogom-e, minden kiderül, de tudni fogtok róla. :)
És akkor a könyv. Persze: A könyv egy regény. Leginkább beszélgetős regénynek mondanám, amiben egy mester beszélget a férfivel, aki boldog akar lenni, a gondolat erejéről. De ez egy regény, nem akar meggyőzni, nem akarja megváltoztatni az életed, csak leír, és az is tök klassz. És nem hazudja el, hogy munkán és nehéz döntéseken keresztül lehet valaki sikeres, miközben a magunkkal kötött kompromisszumok miatt leszünk sikertelenek, ami egy nekem nagyon tetsző álláspont egyébként is. Szóval tetszett végül, örülök, hogy a polcomon van. Csak már nincs hely a polcon. :D

giphy_3.gif

És akkor nézzük miket sikerült olvasnom:

Alice Walker: Kedves Jóisten
Imádom. Egy déli néger közösséget látunk a regényben egy nőn keresztül, akinek semmi önérvényesítő képessége nincs. Állati erős könyv, és szerencsére leszbikus, így írok majd róla. Nagyon alaposan, mert mindent szerettem benne.

Szerb Antal: Utas és holdvilág
Jaj, Mihály nem a főszereplők gyöngye. Megházasodott, mert így alakult igazából, kedve se volt nagyon hozzá, és először jutott el Olaszországba, nászútra. És a nászúton már gondolkozott azon, hogy meglépjen, de le kellett késnie egy vonatot azért, hogy ez megtörténjen. És ez Mihály, akivel csak úgy megtörténnek a dolgok. És halál random módon fel-fel révedezik, van ahol keményebben felréved a fiatalsága, és az egész könyvet áthatja ez az agglegényes könnyedség és az egyszerre imponáló és nevetséges nonkonformizmus, amit imádok. Emellett Szerb nyilván egy nagyon-nagyon intelligens és művelt elbeszélő, ami egy plusz aurát von a könyv köré. :)
Értem, hogy miért szeretik ezt a könyvet annyira a bölcsészek, és egy picit most is azt gondolom, hogy ne kapjon magyar szakon diplomát, aki nem olvasta. Én az utolsó hónapokba, de behúztam. :)

Márkus András: Paraszttartók kézikönyve
Márkus András nagyon érti a hatalmat. Mind földesúr elbeszélő pontosan tudja, hogy igen, ő bármit megtehet, és meg is tesz, ahogy azt is tudja, hogy a jobbágyok mindent megtesznek hogy életben maradjanak. Egy nagyon erős reggeli rutinnal indít a könyv, a birodalmi ánuszfényezőkkel és szüzekkel, hogy aztán végigvezesse ezt a végletekig abszurd és gyomorforgatóan társadalomkritikus regényt, amit lehet nagyon nem szeretni is, de én imádtam. Riasztó volt, és vicces.

Takács Zsuzsa: A test imádása / India
Takács Zsuzsa (aki egyébként a  napokban kapta meg az Aegon-díjat nem ezért a kötetéért.) számomra sokáig az a költő volt, akiről tudom, hogy hatalmas, és nagyon tehetséges, de nem működtek bennem annyira a versei. És most ez megváltozott, két év kemény munkája után. Ez a kötet nagyon jó. A hétköznapokból merít szimbólumokat, miközben egy magasabb regiszterben ír, és képes egy nagyobb nézőpontból rázummolni a történtekre.
Az India kötetrész viszont tök más, de azt is nagyon szerettem. Teréz anya lelkéből mesél, imákkal és lelki folyamatokkal, és bár nem szeretem Teréz anyát (szenvedtetni embereket Krisztus nevében majd egy szuperkórházban gyógyulni, szóval khm.), de ezek a versek nagyon nagyon jók, nagyon érzékenyen mutatják, hogy mi játszódik le egy ilyen idealizált szent gondolataiban, szerettem.

giphy_4.gif

Lakatos Menyhért: Füstös képek
Szóval érdekel a roma kultúra és a roma kulturális önszerveződés, amiben Bari Károly Lakatos Menyhért, Choli Daróczi József és Daróczi Ágnes hatalmas szerepet vállalt az 1970-es években. Barival és Choli Daróczival már ismerkedem, és nagyon érdekelt, mi a helyzet ezzel a kultikus regénnyel, ami 1975-ben jelent meg, és először beszél a putriról a nagy nyilvánosság számára. Nagyon klassz regény, nagyon jól mutatja be a romák századforduló utáni belső szabályrendszerét és önműködő összetartását vagy konfliktusait, miközben egy fiatal roma srác nézőpontjából látjuk az egészet, aki egyébként többre volna hivatott. Nagyon fontos szöveg lehet ez önmagában a felnövésről, a társadalmi felelősségvállalásról és mobilitásról, miközben egy tényleges kultúrát és életmódot mutat be értékelés nélkül. Örülök, hogy végre rávettem magam az olvasására.

André Ferenc: Szótagadó
André Ferenc kötete nagyon sok mindennel foglalkozik. Egyrészt beránt lírai személyes versekkel, másrészt mások nyelvi regisztereit és tétjeit próbálgatja, és a t9 eszközeivel is próbál verset írni. Összességében egy nagyon jó kötetnek érzem, ami végül nagyon André Ferisre sikerült, egyrészt merít a költészeti hagyományokból, másrészt reflektál rá, harmadrészt pedig sokszor kineveti, de ez nem öncélúan, hanem megvilágítóan. Szerettem. Na. :D

Patrick Ness: Háború a békéért
Már fent írtam róla.

Horváth Benji: A Dicsőséges Európa
Már fent írtam róla.

Laurent Gounelle: A férfi, aki boldog akart lenni
Igen, erről is írtam már fent.

És végül nézzük kategóriák szerint az olvasásokat:

Potenciális polcfelszabadítás: Paraszttartók kézikönyve (végül maradt)
Korábbi LMBT könyvek: Kedves Jóisten
Kortárs magyar széppróza: Paraszttartók kézikönyve,
Valamiért nekem fontos szerzők: Patrick Ness, Lakatos Menyhért, Szerb Antal

Szóval ennyi lett volna ez a hónap mára. Bár a blog szempontjából nem volt kifejezetten eredményes, én mégis nagyon sok nagyon fontos szöveggel lettem gazdagabb, aminek én örülök, ti pedig velem örülhettek. Az is valami. :)

Igyekszem napokon belül érkezni az 1 és 6 bejegyzéssel, aminek a könyveit már kitaláltam, de még nem írtam bejegyzést, aztán érkezem még a Kedves Jóisten értékeléssel, amihez szuper vázlatokat írtam, de eddig nem volt időm megírni, és most olvasom a Négyesút című 2017-ben megjelent finn családregényt, amiről remélem még áprilisban fogok tudni beszélni. :)

Ha nem szeretnél a következő posztokról lemaradni, kattints a jobb felső sarokban található követés gombra, ha háttértartalmak érdekelnek, keress bátran facebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, less be bátran instagramra. :)

Hamarosan érkezem a következő bejegyzéssel, addig se felejtsétek:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

1 és 6: A februári kedvencem, és hat cím, amit márciusban olvasni szeretnék

2019. március 03. - Szilvió

Sziasztok,

elkezdődött egy újabb hónap, és úgy vettem észre, hogy tetszett nektek a februárra írt első 1 és 6, így most megírom a második részt. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a március, április itt most nagyon kiszámíthatatlan lesz, mert az egyetemre fókuszálom a nagy erőimet, de a listán láthatjátok, hogy mik azok a projektek, amikben gondolkodom, és ha márciusban nem is sikerül minden, ami késik, ugye. :) És most kezdjük:

1es62.JPG

A februári kedvencem:

1549128_3.jpgKele Fodor Ákos: A szív vége
A könyv alcíme, hogy Cigány Újmesék, és ezt a könyv hozza is. Mesék ezek, felnőtt mesék, amik a roma mitológiából építkeznek. Végigolvasva a könyvet, eljutunk a teremtéstörténettől egészen az ártó szellemekig és sorstündérekig, akik befolyásolják a cigányok sorsát. Egy nagyon erősen mitikus világban történik ez, ahol az ártó szellemek, boszorkányok, démonok egy világban élnek velünk, és a világ nagy dolgait (mint minden mitológiában) ők okozzák. De számomra meglepő élő kapcsolat volt a cigányok és a lények között, ahol a tündérkirálynő béka képében elugrálhat előttünk, ahol a szomszédunk fekete tyúkjának ki nem tojt tojásában lehet egy démon összes ereje, vagy ahol a démonok közösülés után a leggyengébbek és így a legvédtelenebbek.
És ebben az univerzumban magyarázza el a könyv a cigány szokásokat, a dalokat, rámondásokat, a gyógyszernek számító kotyvalékokat, és többször kapunk betekintést a halotttisztelet formáiba, vagy a túlvilági életbe is, ami mind egy következő szint, szintén könnyen ráépül a világunkra.
Kele Fodor Ákos azt mondta a könyvbemutatóján, hogy ebben a könyvben ő nem talált ki semmit, csak összegezte és összetette az etnográfiai adatokat, és konstruált egy lehetséges nyelvet, amin ezek a mesék megszólalhatnak, és összekapcsolta a mitológiát és a hagyományokat.És nekem ez abszolút bejött. Ha nagyon értenék a fantasyhoz azt is mondhatnám, hogy egy nagyon jól működő, folyamatosan épülő varázslatos univerzumot működtet a könyv, amiből én szívesen olvasnék további fantasy szerűbb szövegeket. És bár tényleg így gondolom, Fekete I. Alfonz sokkal okosabban és királyabban ír erről a Revizoron, ahová biztosan benéznék a helyetekben, és egy interjút is készített a szerzővel, ami a Próza Nostrán olvasható.
Mindkettőt nagyon ajánlom, a könyvet pedig különösen nagyon! :)
És majdnem elfelejtettem, egy gyönyörű könyvtárgyról is szó van.  A védőborító hátoldalán szinte ott a regény egész univerzuma, a borító teljesen fekete, a lapélek is, és a mesék között gyönyörű fotómanipulációk találhatóak, amiket Bán Sarolta készített. Már csak azért is érdemes megnézni. :) Tényleg. :)

És ezeket szeretném olvasni márciusban:

covers_59061.jpgAlice Walker: Kedves Jóisten
A könyv, ami a februári 1 és 6-ban is szerepelt, és jelentem, lassan végzem vele. A könyv, amiről elfelejtettem, milyen mocskosul jó és erős regény. Nagyon. A könyv főszereplője a ronda, tanulatlan néger nő az USA déli részén, aki kiszolgáltatott, rendkívül. És ehhez hozzá tartozik, hogy világéletében nem nézett férfiakat, csak nőket, így a férje szeretőjét például, aki egy egész más női szerepben van. Ez a regény a maga 250 oldalával óriásai, hatalmas és fontos dolgokat mond ki nőiségről, színesbőrűségről, tanulásról és kiszolgáltatottságról. Újra beleszeretek ebbe a könyvbe, és nem értem, miért nem olvastam eddig újra. A hónap közepén igyekszem róla egy részletes elemzést hozni, mert nagyon szerettem. :)

covers_531314.jpgGarrald Conley: Eltörölt fiú
Még csak bele-bele lapoztam, de ez egy második átnevelő táborról szóló könyv, amiben a szerző a saját tapasztalatait és élményét írja le a táborról, ahol ki szerették volna belőle nevelni a melegségét. Nagyon várom a könyvet, és napokon belül érkezik. :)

covers_339747.jpgMarkus C. Putna: János nevében
Markis C. Putna, az ismert cseh irodalmár meleg és hívő katolikus, aki ebben a szövegében azt kutatja, hogy a melegség és a vallás valóban örök és kibékíthetetlen ellenségek-e. A tartalomjegyzék szerint elég sokféleképpen értelmezi a kérdést, és már régóta kíváncsi voltam rá. A probléma alapvetően a saját életemben is fontos, és már a Kereszt a szekrényben kapcsán is gondolkodtam azon, hogy többet kellene írni erről a blogon, de most a Cameron Post rossz nevelése és az Eltörött fiú megjelenése kapcsán ez egyre sürgetőbb belső igénnyé kezd válni, amit szeretnék kiírni magamból, miután a legtöbb területről szereztem ismereteket.

halallal2.jpgBirtalan Balázs: Halállal lakoljanak?
Birtalan Balázs valamennyire a János nevében magyar párját írta meg 1997-ben, miközben erről persze még sincs szó. Ebben a könyvben inkább a melegséget a mintákon keresztül vizsgálhatjuk. A keresztény dogmákon keresztül, arra a kérdésre próbál válaszokat találni, hogy hol a helye a melegségnek a teremtésben, és persze talán megmutatni, hogy nem feltétlenül szükséges halállal lakolnunk. Birtalan Balázs egyébként több évig tanult teológiát majd pszichológiát, kiközösítették egy katolikus csoportból homoszexualitása miatt, aminek hatására igyekezett kiépíteni barátaival a magyarországi meleg-keresztény mozgalmat. És amúgy költő is volt. Az első meleg témájú írásomban az ő két mondatát használtam mottónak, amit ma is nagyon szeretek, mert szerintem mocskosul szemléletes:

A szexualitás magánügy. Az igazságtalanság közügy.

covers_373258.jpgMárkus András: Paraszttartók kézikönyve
A könyv, amire nagyon kíváncsi vagyok. Az egyik legmegbízhatóbban olvasó barátom szerint ez a könyv zseniális, mert az egész egy nagy, eltúlzott, de részletekbe menően kidolgozott és hatalmas szatíra, ami pont a középkorba van helyezve, de az egész könyv egy hatalmas kikacsintás. És nagyon gonosz, azt is halottam, és azt hiszem ez volt a hívószó, amiért a kezembe vettem, és nagyon-nagyon-nagyon jól fog esni a rém idegtépő áttanult órák közben, amikor az ember már nagyon nem tud szépeket gondolni. :D

covers_373154_1.jpgSzerb Antal: Utas és holdvilág
Szerb Antal emblematikus könyve szerepel a 22 könyv, amit el kellene olvasnom, mielőtt betöltöm a 22-t listán, magyar szakosként alapmű, így ne kapjak addig diplomát, amíg nem olvastam el, és mindenki nagyon de nagyon szereti, kivéve Andit az Inside my head csatornától, akinek már ezer éve megígértem, hogy ha elolvasom, és tetszik, akkor megmondom, miért. Szóval elég sok munícióm van hozzá. Utas a nászútján Velencében otthagyja a feleségét, és elindul bele a kalandos külvilágba, ha jól értem, és talán egy nagy lelki utazást tesz, míg habzsolja az élvezeteket, vagy ilyesmi, de lehet tök nem, csak így képzelem. Mindenesetre nagyon égeti már a polcomat a könyv, az oldalamat pedig a kíváncsiság.

 

És végül ennyi lettem volna mára, és ez várható a következő hetekben.
Ha tetszik ez az új formátum, vagy kérdésetek, megjegyzésetek, hozzászólásotok volna, keressetek bátran a komment szekcióban, én hamarosan érkezem a következő poszttal. :)

Ha nem szeretnél lemaradni róla, kattints a jobb felső sarokban található követés gombra, ha háttértartalmak érdekelnek két bejegyzés között, keress facebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, less be bátran instagramra. :)

És a következő posztig semmiképp ne feledd:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

Februári summa

2019. február 28. - Szilvió

Sziasztok,

ismét eltelt egy hónap, sőt, szinte elsuhant, és jó volna azt mondani, hogy mert csak 28 napos volt, de azt hiszem arról van szó inkább, hogy a dolgaim sűrűsödtek be. De a lényeg, ebben a hónapban három könyvet sikerült beszerezni, és hét könyvet olvastam, ami most egy visszafogottabb summát fog engedni, de kell ilyen is. :)

februar.JPG

És a három könyv beszerzése sem pörgette fel a könyvpiacot, ugyanis egyet ajándékba kaptam, egy recenzióban érkezett, az utolsóra pedig a jegyzettámogatásomat használtam el, de nézzük címek szerint:

Jean-Michael Maulpoix: Kékversek
Ez egy francia kortárs verseskötet, prózaversekkel a kékről. Nagyon könnyű volt szeretni, rendkívül sokszínűen használja fel a kékben rejlő metaforákat, tele van szenzitív képekkel, finomságokkal. Nagyon erős kötet, tele nagyon beágyazott fontos mondatokkal és szövegekkel. Működik ez a kötet számomra, nagyon. :) Névnapi ajándékként kaptam egy áttanult vizsgaidőszak után.

Emily M. Danforth: Cameron Post rossz nevelése
A könyv az első magyar nyelven olvasható átnevelőtáborról szóló könyv. Vagyis sokkal több ennél, egy identitásregény, amiben Cameron Postot követjük, akinek meghaltak a szülei autóbalesetben, miközben próbálgatja éledező szexualitását. És barátokat szerez, és fontos dolgokat tud meg magáról, miközben működés közben látunk egy ilyen tábort, és egy ellenálló, lassan kialakuló személyiséget. Itt írtam róla sokkal részletesebben.

Kele Fodor Ákos: A szív vége
Az egyik legszebb könyv, amit valaha láttam. Teljesen feketék a lapélek és a borítója is csak fekete a védőborító alatt, gyönyörű illusztrációkkal dolgozik, és cigány mesék vannak benne. Újraírt, újragondolt cigány mesék a cigány folklórból, a mitikus cigány világmagyarázatból, boszorkányokon, rosszakon, a világot működtető természet királyokon keresztül. Egy nagyon komplex képet kapunk erről a mitikus rendszerről, ami nagyon fifikás és olvasmányos. Ma megyek a könyvbemutatójára. Eléggé izgatott vagyok.

És amit olvasni sikerült:

Patrick Ness: Válasz és Kérdés
Patrick Ness Chaos Walking trilógiájának második részéről van szó, amiről követve a Patrcik Ness-i hagyományokat, képtelenség spoiler és csodálat nélkül beszélni. Talán annyit, hogy míg az első kötetben az akció hangsúlyosabb, addig itt erősen a jellemekre és az erkölcsre épít, miközben az akció is folyik tovább, de még hogy. Imádtam, bár az utolsó 50-60 oldalból tudtam volna húzni, de megérte végigolvasni, de még mennyire hogy megérte. Basszus, olvassátok el, mindenki!

Jean-Michael Maulpoix: Kékversek
Már fent volt róla szó.

Emily M. Danforth: Cameron Post rossz nevelése
Már fent volt róla szó.

micimack_1.gifAlan Alexander Milne: Micimackó
Ez az, aminek látszik. A mese az együgyű mackóról és a barátairól. Eddig valamiért nem olvastam, de már régóta szerettem volna, és jelentem, megtörtént. Szerettem az író stílusát, szerettem a történeketek, amikből meglepően sokat merített a Disney, és szeretnivaló volt az egész. Nem életem meghatározó olvasmánya volt, de örülök, hogy megtörtént.

Christopher Milne: Róbert Gida emlékei
Alan Alexander gyermeke ő, akiről Róbert Gida lett mintázva. Nagyon megkapóan mesél arról, hogy hogyan élt gyermekkorában, a dadussal vagy a dadus nélkül, hogyan éltek a szülei, együtt, mégis szinte lemondások nélkül, körbejárjuk a környéket, amit ismerni vélünk a Micimackóból... Azt gondolom, hogy nem kötelező a Micimackó mellett olvasni, mert nem tesz hozzá sokat, nincs az a nagy drámai történet mögötte, amit a Viszlát Cristopher Robin című film sejtet, de egy olvasásnak szintén jó volt. :)

Kele Fodor Ákos: A szív vége
Fent írtam róla.

John Balville: A tenger
A könyv, amitől sokat vártam, de azt hiszem rosszkor találkoztunk. Egy idős férfi, miután a feleségre meghal, visszautazik a tengerpartra, ahol a gyermekkorát töltötte. És itt, a tenger partján, egy kis hotelben, ahol csak a szállásadónő és egy öreg ezredes él, elkezdi mesélni az élete fontos dolgait. A gyermekkorától a feleségével való találkozáson és a felesége betegségén át egészen a jelenben élő hétköznapokig. Egy picit olyan, mint mikor ebéd után kimész sziesztázni a teraszra, és leül melléd egy idős úr mesélni, miközben hátulról hallatszik a tenger. És most nekem annyira nem volt kedvem ehhez, de nem tudom vitatni, hogy egy klassz könyvről van szó.

Nézzük a betervezett kategóriák szerint:

Polcfelszabadítás: A tenger
Kortárs magyar széppróza: A szív vége
Nem angol/magyar anyanyelvű szerző: Jean-Michael Maulpoix
Nekem fontos szerző: Patrick Ness

Blogolnék:

A hónapban feléltem a tartalékaimat blogposztok tekintetében, ami most ebben az esetben az 1 és 6 blogposztok régóta tervezett beindulása mellett három értékelésre volt elég, így írtam Sofi Oksanen: Baby Jane című regényéről, Zsolmár János: Hibiszkusz herceg című regényéről, a blog elindulásának második születésnapja alkalmából jött egy születésnapi bemutatkozó poszt, és a Cameron Post rossz neveléséről is érkezett egy recenzió. És megérkeztünk a jelenbe. Hamarosan érkezik az 1 és 6 bejegyzés, és nem tudom, hogy mikor lesz új poszt utána. Most olvasom a Kedves Jóisten!-t Alice Walkertől, és hamarosan érkezik Garrald Conley: Eltörölt fiú példánya hozzám, amikről biztosan lesz szó a következő hónapban, a többit pedig majd meglátjuk.

Ennyi lettem volna mára, köszönöm, hogy velem tartottatok.
Ha kérdésetek, megjegyzésetek volna, írjatok a komment szekcióban, ha nem szeretnél a következő posztokról lemaradni, kattints a jobb felső sarokban lévő követés gombra, ha kisebb színes háttértartalmak érdekelnek, keress bátran facebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, less be bátran instagramra.

És semmiképp ne feledd a következő posztig:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

Két év után ideje bemutatkozni

2019. február 15. - Szilvió

Sziasztok,

ma két éve, egy szép szerda délelőtt elhatároztam, hogy megcsinálom a blogot, amit hetek óta tervezgettem. Ez az a blog. És nem írtam akkor bemutatkozást, mert minek. A korábbi blogjaimat nem olvasta senki, és miért lett volna ezzel másként... Szóval ma két éve ebben a miért lett volna máskéntban élek, és jó bölcsész szokás szerint, ha most nem is az írás végén, de már rendesen benne, meg kellene írni valami bevezetőszerűt, hogy mi is történt, és mi is történik itt.

Azt hiszem egy picit szentimentális leszek, de ebbe most beleállok. Mert mikor, ha nem most.

szulinap.JPG

Szóval sziasztok!

Szilvió vagyok, 21 éves. Magyar szakon tanulok. A nyelvészet és az irodalom egyaránt érdekel, de továbbtanulásban a nyelvészet felé veszem az irányt. Szeretek olvasni, amin persze nem lepődtök meg. Magyar szakos vagyok, ez meg mégis egy könyves blog... Szóval elvárható. De mégis, szeretek olvasni, mert... mert olyan helyzeteket ismerhetek meg általa, amilyen helyzetekbe nem kerülnék, ... mert olyan nézőpontokon keresztül szemlélhetek helyzeteket, amik nekem nem adottak, de építik a világképemet, ...mert eléggé fontosnak tartom, hogy épüljön a világom az olvasások által. Azt hiszem ez az a gondolat, ami miatt ezt az egész olvasás részt beleírtam. Hogy azt várom el egy könyvtől, hogy kapjak tőle valamit, hogy épüljek belőle, hogy hozzátegyen valamit a személyiségemhez. Ez érdekel engem a könyvekben leginkább. Hogy hogyan építi tovább a világomat, hogy hogyan rezonálunk egymással, és hogy milyen értékeket erősít fel bennem. Erről mindenképpen igyekszem írni ezeknek a könyveknek a kapcsán.

Szilvió vagyok, 21 éves, meleg. Ez nekem nagyon sokat jelent. Vagyis nem. Nem az a fontos nekem, hogy azonosneműek a potenciális partnereim. Azt tartom fontosnak, hogy kaptam valamit, amit felhasználva érzékenyebb tudok lenni. Szociális értelemben. Hogy van egy keretem, ami miatt teljesen kézenfekvő, ha számon kérek bármi olyat, ami szerintem közönségellenes vagy gyűlöletkeltő. Bő egy évet dolgoztam a mainstream LMBT aktivizmusban, és igyekeztem kimaxolni. Erről beszélek, amikor azt mondom, hogy nekem ez sokat jelent. Hogy attól függetlenül, hogy mit gondolok a hazai aktivizmusról vagy annak működéséről, én nagyon sokat kaptam tőle, és épültem belőle. Igyekszem észrevenni a csúsztatásokat, a félremagyarázásokat és az abszolút hazugságokat, igyekszem felemelni a hangomat a semmibe vezető uszítás iránt, legyen szó LMBT emberekről, nőkről, sérültekről, etnikai kisebbségekről... és a felsorolás itt legyen nyílt végű. Erre nagyon igyekszem figyelni.

Igyekszem sokszínűen olvasni. Figyelni az új dolgokat, próbálok kortárs és világirodalmi szövegeket olvasni, népszerű szórakoztatókat, és néha random dolgokat is. Ettől függetlenül csak az LMBT könyvekről írok. Igaz, hogy a summákban, vagy az új 1 és 6 bejegyzésekben belefuthatsz a nem LMBT olvasmányaimban, de hosszabban, értékelésekben LMBT könyvekről van szó. Mert amikor tizenöt tizenhat éves kis Szilvió voltam, senki nem beszélt ezekről, és most, hogy 21 lettem, most se... Szóval komolyan vettem a légy az a felnőtt, akire fiatalon szükséged lett volna szabályt, és végre valami mellett kitartok. Néha azt gondolom, hogy erre csak nekem lett volna, vagy csak nekem van szükségem, de aztán túljutok ezen persze. Mert nekem szükségem van. Tényleg. És örülök, ha ez titeket érdekel, és örülök, ha olvassátok, ha beszélünk róla. De azt hiszem elsősorban ezt magam miatt csinálom. Hogy fiatal felnőttként legyen valami, amit nem akarok feladni. És ez jól is hangzik.

Igyekszem pozitív értékeléseket írni. Ennek a fő oka, hogy általában jó könyveket olvasok. Úgy mondják, hogy tudom, hogy mit szeretek, és azt veszem le a polcról. De ettől függetlenül nem peace és love szeretne lenni a blogon. Igyekszem elemzési lehetőségeket felvillantani, olyan dolgokat, ami a te olvasmányélményeidhez is hozzá tehetnek. És ha kell, kritizálni is szeretek, különösen figyelve arra, hogy ez alá legyen támasztva. Néha akár trágár kifejezések kíséretében is, de alátámasztva. És gyakran hosszú, végeláthatatlan, élőbeszédszerű mondatokkal teszem ezt, és sok-sok kötőszóval, meg hozzátoldással. Mert szeretnék nem steril lenni. Mert engem ez érdekel az egész blogban. :)

Jah, igen, használok szmájlikat is néha. ;)

 Szóval én vagyok ez. Szilvió, akinek van egy értékrendszere, és van egy identitása. Aki szeret olvasni, mert jó olyan helyre eltűnni a világból, ami építi. Mert szeret beszélgetni, szeret érvelni, és szeret konstruktívnak lenni. Ez az egyik kedvenc szava.

Szóval ez vagyok én. Szilvió, aki nagyon igyekszik. :) Aki szeret arról írni, hogy mi érdekli, és álmában sem mertem volna remélni, hogy ezek a dolgok másokat is érdekelnek. És nem igazán tudja leírni, hogy mi mindent jelent ez neki.

Szóval ez vagyok én. Ez volt két évig, ez van, és ez lesz. :) Köszönöm, hogy olvastok, és velem vagytok, egészen a szivárványig, sok-sok könyvvel!

Szilvió

Januári summa

2019. január 31. - Szilvió

Sziasztok,

tavalyhoz hasonlóan idén is igyekszem folytatni a summákat, amiben azokat a könyveket mutatom meg, amiket a hónapban szereztem be, olvastam el, és külön figyelmet szentelek annak, hogy hogy az év elei tervekből mennyi valósult meg az adott hónapban. :)
Januárban 9 könyvet sikerült beszereznem, 13-t pedig elolvasnom. Nézzük is őket! :)

januar.JPG

Januárban sikerült beszereznem:

Péterfy-Novák Éva: Egyasszony
Péterfy-Novák Éva ezzel a regényével robbant be a magyar könyvpiacra néhány éve, és nagy hiányt pótoltam ennek a könyvnek a beszerzésével és elolvasásával. Viszont szerintem ez nem feltétlenül szépirodalmi űr. Az űr azé a könyvé, amely tematizálja a családon belüli erőszakot, amely tematizálja a súlyosan értelmi fogyatékos gyermek nevelését, majd a tőle való megválást, tematizálja a késői, indokolt abortuszt és a halott gyermek megszülésének borzalmait. Nagyon erős, de rövidke könyv ez egy asszony életének néhány évéből. Ma is folyamatosan témát ad a közbeszédnek, az Orlai Produkció és a Füge együtt színdarabot hozott létre belőle, és megérdemel minden figyelmet. Közérthető, figyelemfelkeltő és fontos könyve ez a magyar piacnak, és Péterfy-Novák Éva nagyon felelősen használja azóta is ezt a helyzetet.

Mary Ann Shaffer - Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
A könyv, amiről nagyon sokat hallottam, és csupa jót. A könyv egy levélregény, amiben egy férfi beszámol a második világháborús élményeiről. És amitől ez nekem való: Ő a második világháború alatt megalapított egy irodalmi társaságot egy szigeten, hogy a közösség átvészelje a német megszállást és a háborút. Egy picit Sült zöld paradicsom érzést várok egy humoros, kedves és mély történettel. Majd kiderül.

Patrick Ness: Kés a Zajban
Patrick Ness valaki, aki potenciális kedvenc szerzőm. A Soha nincs vége pedig a kedvenc könyvem, amiről képtelenség értékelést írni, mert akármit írnék róla, az spoiler lenne. Most izgatottan vágtam bele az egyetlen trilógiájában, aminek ez a könyv az első darabja. A könyv a mi világunk elpusztulása után játszódik, ahol egy telepes csoport leigázott minden őslakost, és az őslakosok cserébe a Zaj vírust hagyták a telepesekre, ami elpusztította a nőket és a férfiak felét, míg csak egy kisvárosnyian maradtak, akik hallják egymás gondolatát, Zaját. A trilógia az utolsó fiút követi, aki még nem esett át a felnőttséget szimbolizáló beavatási szertartáson, és állati izgalmas, nem tudok róla többet mondani.

Partick Ness: Válasz és kérdés
A trilógia második része, ami heteket kóborolt a Foxpotnál, de tegnap végre a kezembe vehettem. És nagyon várom, hogy folytatódjon a sorozat. :)

Jeffrey Eugenides: Egy test, két lélek
Nagyon híres és hivatkozott könyve ez az LMBT irodalomnak, Pulitzer-díjat is érdemelt, és a fülszövegénél jobban úgysem tudom bemutatni:

„Láttam ​rajta, hogy tudja. Tudja, mi vagyok, ahogy hirtelen én magam is rájöttem, mi vagyok, hogy nem lány vagyok, hanem valami a lány és a fiú közt.” Mi történik akkor, ha egyetlen családi örökségként egy hibás gén rejtőzik bennünk? Egy gén, amely elindul Kis-Ázsia ligeteiből, átkel a nyugodt Atlanti-óceánon és a háborgó XX. századon, majd megérkezik a hatalmas Amerika kohóiba, s végül a század epilógusának színpadára, az eggyé osztott Berlinbe. Egy gén, amely átszörfölt az évszázadon, miközben ott bújócskázik az ember legbensejében, felforgat és helyre tesz, kalanddá varázsol és elsimít, titkosít és elmagyaráz… mindent? Pikareszk krónika és családregény, a század gyermekének vallomása, anekdotafüzér és kíméletlen önanalízis – ezeknek összessége az, amit most a kezében tart az olvasó.

Nem tudom, hogy mikor fogok nekikezdeni, mert eléggé téglácska, de mindenképpen a polcomon szerettem volna tudni a könyvet addig is, hiszen antikváriumokban szerezhető csak be főleg. :) Köszönet érte a Kóborló Könyvesboltnak.

Fejes Endre: A fiú, akinek angyalarca volt
A könyvet nagyon régen édesanyám olvasta, és emlékeztem a címére, mert egy picit féltem tőle gyermekként. Szóval ez egy jó cím, mondhatjuk. Azóta olvastam Fejes Endre: Rozsdatemető című regényét, ami a szocialista realizmus egyik egészen jó példánya, és  ez a könyv, ha minden igaz, a töretlen, eredmény nélküli makacsságot állítja a középpontba. Kíváncsi leszek rá. :)

Jean Mattern: Tejjel-mézzel
Jean Mattern írta a Szeptembert, ami klassz könyv, és bár az értékelésemben azt írtam, hogy eléggé neutrális a szöveg, nem alakít ki érzelmeket, mégis vannak dolgot hónapok múlva is, amik elgondolkodtatnak. Így vettem a kezembe a szerző Király Fürdő című könyvét, ami egy nagyon izgalmas lelki állapotot ír le arról, hogy ment tönkre egy házasság az előző generációk és a történetelem fel nem oldott traumáiból. Rendkívül sok kérdést felvetett az egyszemélyű elbeszélés, és én nagyon szerettem. A Tejjel-mézzel ennek a könyvnek a folytatása, amely az előző generációt mutatja be, a háborúból és az '56 utáni Magyarországról való menekülést, és a Franciaországban kezdett új életet. Általában mindenki jobban szereti ezt a könyvet, de nekem a Király fürdő lett kedvenc a szerzőtől. Akinek kiolvastam miden magyarul olvasható könyvét.

Juhani Nagy János: AIDS
Nagyon sokat írok arról, hogy érdekel az AIDS reprezentáció könyvekben és a kultúrában, és ez a könyv egy ilyesmi. 87-ben jelent meg, és interjúkötet, ahogy beleolvastam, érdekes lehet. Az első moly.hu-s értékelés szerint egy picit a vírus körüli pánikhangulatot is bemutatja, vagy inkább képviseli. 200 Ft-ért futottam bele a könyvtári selejtezések között, kíváncsi vagyok erre is. :)

Szabó Marcell: A közeli Limbus
Szabó Marcell verseskötetét nagyon régóta szerettem volna olvasni, de eddig nem teremtettem alkalmat rá. Mióta megvettem, azóta pedig csak bele-bele kaptam. A könyv érdekessége, és fő apropója, hogy van benne egy 32 oldalon, két oszlopba tördelt vers, amibe még képek is vannak illesztve, és ami többször jött fel az elmúlt hónapok beszélgetéseiben. A közeljövőben sort kerítek rá mindenképpen.

reading-stick-carrying-books.gif

És 13 könyvet sikerült elolvasnom januárban,

ami nem rossz szám, nem is kimagaslóan jó, bár 2500 oldal felett áll vele a statisztikám. :)

Taylor Jenkins Read: Evelyn hét férje
Az év elejére gyorsan behúztam egy 456 oldalas, de ritkásan szedett könyvet, amiről nem igazán hallottam előtte, hogy LMBT, pedig mennyire, hogy az. Fantasztikus könyv volt, Hollywoodról leplezetlenül, de nem elmarasztalóan, és egy nőről, aki hozott nehéz döntéseket az életében, de nem bán semmit. Itt írtam róla.

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
A könyv szerepel a 22 könyv, amit el kell olvasnom, mielőtt betöltöm a 22-t listán, és nagyon örülök, hogy végre levettem a polcról. Ennek a könyvnek a fő tétje a barátság talán. Valami, ami évtizedekkel ezelőtt megszakadt, helyrehozhatatlanul, és a ki nem egyenlítés és a ki nem beszéltség az egyetlen, ami életben tartja. A könyv kvázi egy beszélgetés, és annak a kontextusának leirata, amire a két fél közül csak az egyiknek van szüksége. Mert a másik már túllépett a beszélgetés tárgyán, csak el kell jönni, mert talán tényleg fontos, vagy talán csak becsületből. Klassz könyv ez fiatalságról, vagyoni különbségről, barátságról és az élet dolgairól. Szerettem.

Sofi Oksanen: Baby Jane
A könyv, amit imádtam második olvasásra is. A depressziót járja körül, nagyon vadul, szókimondóan és fantasztikusan. Fogok róla írni, mert leszbikus a fő szál. És nagyon fogom dicsérni.

Boldizsár Ildikó: Mesék a felnőtté válásról
A legnagyobb tévedésem. Igazából ez a könyv egy mesegyűjtemény. Váó. Na, én nem olvasok mesegyűjteményeket annyira. És azt hittem egy picit több ez a könyv mesék egymásutániságától, ha már Boldizsár Ildikót nagyon szeretik érte, de az az igazság, hogy nem. Full semmi. A világ meséi, sokszínűek, sokszor ismerősek, de nem világít meg semmit igazából. Annyival lettem gazdagabb, hogy megtudtam, hogy valahol tejjel locsolják az útra kelő nyomát, hogy szerencsés legyen az útja. De ez nem érte meg nekem annyira időben. Szerencsére könyvtárból vettem ki.

Dragomán György: A fehér király
Dragomán György ezzel a könyvével lett világhírű. Egy gyermek kiskamasz nézőpontjából látjuk a román diktatúrát, ahol elvitték az apját, a gyermekek háborút vívnak egy labdáért, és felégetik a tarlót, és ahol mindenki csúful kihasználja a maga alatt levőket, amikből az a kiskamasz sem marad ki. Nagyon szemléletes könyv egy olyan világról, ahol mindenkit egy picit meghajlított a diktatúra, és mindezt egy ki nem fejlődött személyiség nézőpontjából, akit bezár a saját mikrokozmosza. Aki látja néha, hogy igazságtalanság történik, de nem igazán kérdőjelezi meg, csak regisztrálja nekünk. És nagyon könnyen olvasható volt, tele belső, groteszk humorral, és az egyébként kifordult világ kifordításával. Ajánlom, nagyon. :)

Jean Mattern: Király Fürdő
Fent írtam róla.

Jean Mattern: Tejjel-mézzel
Fent írtam róla.

Péterfy-Novák Éva: Egyasszony
Fent írtam róla.

Zsolmár János: Hibiszkusz herceg
Zsolmár János a saját történetét írta le. Ekkor még épp rendszerváltás előtt vagyunk, és húsvétkor összeszed egy nagyon jól kinéző cigány srácot a Duna korzón, akibe szerelmes is lesz, csakhogy ezt a roma srác csúnyán kihasználja és lelumpolja a férfit. Nagyon nem volt jó könyv, bővebb értékeléssel pedig hamarosan érkezem.

David Szalay: Az ártatlanságcovers_304219.jpg
David Szalay Kanadában született, de most Magyarországon él, és ez az első könyve. Ebben egy szovjet tiszt életét követjük, aki nyomoz egy háború előtti felbujtó ügyében. Csakhogy ezt egy vidéki kutatóorvos akadályozza, mivel a háborúban a felbujtó súlyos agyi sérülést szenvedett, ami károsította az egyik agyféltekét, így nincs igazán tisztába a szavak jelentésével. És persze nyelvészként én is tudom, hogy az ilyen sebesülteket mennyire jó kutatni, hiszen ilyen információkhoz egyébként nem igazán juthatnánk, de azzal is tisztába kell lenni, hogy a párttal sem célszerű szembehelyezkedni. A tiszt életét ez az orvos, a felesége és egyáltalán az ügye gyökerestül határozza meg. A felesége nagyon közvetetten emiatt hagyja el például, és amikor oldódik a kemény sztálinista diktatúra, talán a büntetést sem kerülheti el. Az egész szovjet rendszer tűnik fel ennek a regénynek a mozaikszerű történeteiben, és köszöni, működik, teremt egy hangulatot, és felveti, mit is jelent az ártatlanság. Jah, és gyönyörű a borítója. :)

Patrick Ness: Kés a Zajban
Fent írtam róla.

Marnó János: Hideghullám
Marnó János egy nagyon nagyon kedvelt költő ma itthon, és én eddig nem olvastam tőle. De most. Marno János nagyon nagyon jól ír. Egyrészt van a kötetnek egy erős, folyamatosan önmagára reflektáló nyelve, annyira, hogy ha elfelejtenénk, elkezd mondjuk rímelni, vagy a szavait keresni, és emellett olyan komoly témákról ír, mint  a város, a halál az öregség, a nagy elődök. Jó volt olvasni. :)

David Ogilvy: Egy reklámszakember vallomásai
David Ogilvy a reklámszakember a XX. század Egyedült Államokában, és tuti tippeket ad. Sőt, nem tippeket ad, egyenesen megmondja, hogyan kell nagyon nagy vadakra menni, vagy hogyan nem. Végigolvassuk a pályáját, közben arról beszél, milyen a vállalatuk morálja, hogy milyen az ideális ügyfél és milyen az ideális reklám. Még van ötven oldalam, de ma befejezem.

Miket olvastam az év eleji fogadalmak szerint?

Amik nem biztos, hogy tetszenének, de megvannak: Az ártatlanság
Korábbi LMBT könyvek innen-onnan: Hibiszkusz herceg
Kortárs magyar széppróza: A fehér király
Nem angol/magyar anyanyelvű szerző könyve: Király Fürdő (francia), Tejjel-mézzel (francia), Sofi Oksanen (finn)
Szerzők, akikről nagyon szeretnék idén többet olvasni: Patrick Ness

És végezetül jelentkezzetek a nyereményjátékra!

50795509_284077702282267_102321771851546624_n.jpg

Február 15-én lesz két éves a blog, és ez alkalomból, azok közül, akik 15 kérdésre válaszolva véleményeznék a blog működését (ez maximum 10 percet venne igénybe), kisorsolok öt könyvjelzőt a képen láthatóak közül. :) Szóval kattintsatok a képre, és játszatok! :)

 

 

Ennyi lettem volna mára, és erre a hónapra. :) Köszönöm szépen, hogy velem tartottatok. :) Hamarosan érkezem a beígért értékelésekkel, és a blog születésnapja apropóján további színes tartalmakkal is igyekszem érkezni. Ha nem szeretnél róluk lemaradni, kattinst a jobb felső sarokban található követés gombra, emellett pedig keres bátran facebookon, ahol két nagyobb instagram poszt között is jelentkezem, vagy ha az érdekel, ki áll a blog mögött, less be hozzám instagramra. :)

És semmiképp ne feled a következő posztig:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

2019: Folytatás következik!

2019. január 05. - Szilvió

Sziasztok,

már napok óta átfirkantjuk a 201 után a 8-at 9-re, és már mind megtapasztalhattuk, hogy milyen mocskosul nehéz is az. Szóvalhogy új év kezdődött, és ma erről fogok írni. Hogy mi lesz idén a blogon, és hogy milyen olvasási terveim vannak. Tartsatok velem! :)

2019.JPG

Olvasási tervek

Tavaly azt ígértem, hogy 70 könyvet fogok elolvasni, ami elég hamar, már ősz elején meglett, most mégis maradok az óvatos 70-nél továbbra is. Egyrészt mert nagyszerű volt az év háromnegyedénél teljesíteni a tervet, másrészt pedig elég sok dolgom lesz idén, szakdolgozat, nyelvvizsga, idén jó volna dolgozni nyáron, és még ki tudja mi mindennel zsúfolom be az életem, tőlem teljesen idegen módon. :D Szóval 70 könyv, és még sok-sok terv. :D

1.) Polcfelszabadítás
Tavaly azt ígértem, hogy nem veszek könyveket, csak kedvezménnyel, és ami nagyon kell, és ez ki is alakult év végére, úgy érzem. Mármint voltak itt 10+-os hónapok, sőt, szinte csak olyanok voltak, de úgy érzem, sokkal felelősségteljesebben költöm el a pénzem. És ez szuper, ezt szeretném idén is erősíteni.

Emellett pedig szeretném elolvasni azokat a könyveket, amiket még a fenenagy tudatosságom előtt vettem, azaz azokat, amik nem biztos, hogy tetszenének, és csak tologatom őket. Mert vészesen fogy a helyem a polcon, és jó lenne kifüstölni őket, de lehet, hogy jó könyvek, és olvasatlanul egyébként sem szívesen passzolnám tovább. Ebből havonta szeretnék legalább egy könyvet olvasni. :)

2.) Korábbi LMBT könyvek, amiket már beszereztem innen-onnan
Ha valahol látok olcsón olyan LMBT könyvet, ami még nincs meg, azt beszerzem, de nem olvasom el őket rögtön, és így maradnak mindig a polcomon, és gyűlnek. Annyira, hogy legalább 20 olyan könyvem van, amit egyszer, a nagy metafizikai egyszer eljövetelekor el fogok olvasni. Idén pedig szeretném megsűrgetni ezt az egyszert, és havonta ebből a kupacból is olvasni egy-egy könyvet. 

3.) Kortárs magyar széppróza
Bevallottan tavaly, tavaly előtt kezdtem el tömegesen kortárs szépirodalmat olvasni, mert szeretem, mert érdekel, hogy reflektál a világra, érdekel, mit mondd el róla. Erről lehet, hogy írok majd egy Kibeszélős bejegyzést. :) Idén pedig 15 könyvet szeretnék elolvasni ebből a kategóriából.

4.) Nem angol/magyar anyanyelvű szerző munkája
Ez tavalyi találmány számomra, és nagyon örülök, hogy észrevétlenül gyűlt ki, de hogy tudatosabb legyek ezzel kapcsolatban is, 10-et idén is szeretnék így olvasni. :)

5.) J. D. Salinger 100
Salinger, a Zabhegyező írója január 1-én lett volna 100 éves, de ez csak jól hangzik, és ösztönöz arra, hogy olvassam, amit egyébként is szerettem volna. Idén szeretném elolvasni a Magasabbra a tetőt, ácsok! és a Franny és Zooey című regényét, valamit elolvasni Shane Salerno és David Schields nagy Salinger életművét. És még ide kapcsolnám az Úton-t és a Művésztelepet Jack Kerouactól, mert beat mindkét szerző, és nagyon közel áll hozzám a beat világértelmezés. :)

6.) Valamiért nekem fontosabb szerzők
Vannak szerzők, akiknek több könyve megvan, viszont csak egy könyvüket, vagy akár egyet sem olvastam tőlük. Nos, velük kapcsolatban szeretném javítani az átlagomat. (Itt jegyzem meg, hogy Salinger és Kerouac is ilyen volt, amíg külön tömbbé nem vált.) Ezek a szerzők pedig: Lakatos Menyhért, Kurt Vonnegut, Milan Kundera, Németh Gábor, Jeanette Winterson, Szerb Antal, Truman Capota, Vida Gábor, Patrick Nass, Anna Gavalda.

Látom, hogy ez rengeteg könyv, és igyekszem majd nem nagyon csalódott lenni, ha nem sikerülne, de szeretném, ha ez határozná meg a 2019-es olvasmányaimat a folyamatosan érkező dolgok mellett. :)

Blogolnék

Szóvalhogy nem volt 2018 az az év, amit szerettem volna, de ez nem feltétlenül probléma. Csak abban bíztam, hogy menőbb lesz. Nem volt például egyetlen egy #LMBT-t olvasunk bejegyzés sem az oldalon, és a Dorian Gray képmásával kapcsolatos posztsorozat is elmaradt. De nem lesz ez mindig így. Idén igyekszem ráfeküdni az interjúkra, és nem csak tervezni. És hasonló a helyzet a kibeszélős sorozattal is. Nagyon sok minden van felírva nekem, amiről beszélhetnénk, de mégis csak csöpögnek le a posztok. Nos, ezen is igyekszem változtatni.

Lesznek summák!
Tavaly januárban kezdtem, és szerintem elég jól kialakult a végére. Elsősorban azért, mert nem szeretnék önmagában haulokat továbbra sem, másrészt azért, hogy havonta szembe kelljen néznem magammal, és azzal, hogy hogyan állok a most betervezetthez képest. :)

Stonewall 50! 220px-stonewall_inn_1969.jpg

Idén 50 éve, hogy kitört a Stonewall lázadás, ami az első igazán nagy melegjogi megmozdulás a világban. A New York-i melegbárokban gyakoriak voltak az igazoltatások és a rendőrségi túlkapások, amit egy szórakozó tömeg egyszer csak megelégelt, és rengetegen álltak az oldalukra. Az első eset a modern történelemben, amikor egy szexuális kisebbség kiállt a jogaiért és az ellen, hogy őket másodrangú állampolgárnak tartják. Az első eset, hogy egy szexuális kisebbség megmutatta, hogy mennyien is vannak, és mennyire nincsenek egyedül. Aztán a Stonewall lázadás egyéves évfordulóján tartottak egy emlékmenetet, amit az első Pride-ként tartunk nyilván.

Most olvastam Taylor Jenkins Reid: Evelyn hét férje című könyvét, amiben arról ír a fikciós szereplő, hogy akkor először érezte azt, hogy nincs egyedül. És számomra is ez volt a legerősebb élmény a Pride-dal kapcsolatban, hogy tömegek ugyanazt akarják, mint én, és olyanok, mint én. Ezért szeretnék ennek utánnalolvasni idén, és szeretném, ha ehhez is nyúlnának a kibeszélős posztok. Megvizsgálni a vontakozásait, beszélni jogi dolgokról, akár mai szabályozásokról... A Stonewall értékei mellett.

És persze blogolunk tovább
Jönnek folyamatosan értékelések, ha ott lesz az ideje, summák, történetek, beszélgetések, facebookon, itt hozzászólásban, molyon, az utcán, akárhol. A tavalyi év egyik nagy eredménye számomra, hogy kialakult egy olyan háttér, ahonnan el lehet indulni, és olyan építő beszélgetések indultak tőletek, veletek, amik meghatározzák azt, mi is ez a blog ma. Bízom benne, hogy egy beszélgetős, vidám és fontos blog alakul ki, igen, valamennyire általam, de veletek. :) Nélkületek ez nem menne. ;)

Köszönöm szépen, hogy velem vagytok, köszönöm, hogy velem tartottatok ma, és köszönöm, ha velem tartotok idén. :)

Hamarosan érkezem is a következő bejegyzéssel. Ha nem szeretnél lemaradni róla, kattints a jobb felső sarokban található követés gombra, ha háttértartalmak érdekelnek, keress bátran facebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, az instagram a te fórumod.

És semmiképp ne feledd:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió