Olvasmányélmények a szivárványon innen

Egy meleg srác olvas


23 könyv, amit el szeretnék olvasni, mielőtt betöltöm a 23-at

2019. május 25. - Szilvió

Sziasztok,

ez a nap más mint a többi, meg másként kelt fel reggel a nap, és minden ilyesmi... Szóval. A helyzet az, hogy óhatatlanul 22 lettem. És szerencsére alig pár órája ugyan, de befejeztem a 22 könyv, amit el szeretnék olvasni ezen szép másféle napfelkelte előtt lista olvasását, így ideje egy új listának. Egy majdnem ugyanilyennek, csak hát az évekkel együtt emeljük a tétet. Szóval nézzük is, mi az a 23 könyv, ami már a polcomon van, és mindenképpen szeretném a következő 366 napban elolvasni. Mert igen 2020 szökőév lesz, tehát egy könyvvel több lesz a listán, de egy nappal több időm is lesz. De ezek között persze nincs összefüggés. És egyébként is csak az időt húzom. Szóval kezdjük:

23.JPG

covers_506932.jpgAnna Gavalda: Életre kelni
Anna Gavalda szerepelt már a 22-es listán is a Billievel, ami egy szuper LMBT regény egy fiú és egy lány barátságáról és kettejük közös kitöréstörténetéről. Azonban még van két könyv a polcomon a szerzőnőtől, szóval a haladás jegyében a következő könyv nyitja a listát. A könyv egy novelláskötet, ami egy-egy személy egy fontos, akár az életét meghatározó fordulatát meséli el monológokban, és a fülszöveg alapján nagyon reményt szeretne adni az olvasóknak. Számomra pedig (és ezt majd a lista több eleménél látni fogjuk) remélem a 22 egy fejlődős év lesz, a strapás és hullámzó 21 után, szóval azt hiszem erre a reménytömegre az év folyamán szükségem is lesz. :)

covers_414233.jpgCeleste Ng. Amit sohase mondtam el
A könyv egyike azoknak a könyveknek, amiket külső nyomásra akarok nagyon elolvasni, és tudom, hogy nagyon jó lesz. Egy 1970-es években játszódó családregény ez, amely egy kínai-amerikai családot mutat be a kedvenc gyermekük halála után. A gyermekük jelentette a család számára a reményt, és halálával széttörik az egész. A regényt thriller címkével illetik, de elvileg erősebb és életszerűbb benne a család közös működése és a családtagok jellemábrázolása is. Egy nagyon érzékeny szöveget várok, és bízom benne, rendületlenül.

covers_501943_1.jpgCserna-Szabó András: Az abbé a fejével játszik
Cserna számomra idén jelent meg jobban, bár nyilvánvaló része az irodalmi életnek, csak mióta én kortárs szépirodalmat olvasok, egy pacalos könyvvel jött ki, pacalos receptekkel és a pacal filozófiájával, kultúrtörténetével. Az új regénye viszont nagyon érdekel. Az abbé Martinovics Ignác, akinek a feje a játék részévé válik a regényben, de egy összetartó világmagyarázatot kapunk a regénytől, a teremtéstől a várható apokalipszisig, és mindezt baromi humorosan. Kétszer voltam már a könyv bemutatóján, ha tehetném, minden nap mennék, és nagyon fogom ezt az olvasást is élvezni.

 

covers_499801.jpgDavid Forster Wallace: Végtelen tréfa
A könyv, amit a diplomám kézbevétele után fogok olvasni, és nagyon jó lesz. Egy hatalmas kötetről van szó, az egyik legnagyobb 2018-ban befejezett fordítási projekről, amiben végre magyarul is olvasható vált a sokak által csak hipszter bibliaként emlegetett könyv. A könyvnek nincs teljes lineáris története, de a fő tétje az, hogy a kilencvenes évek szórakoztatóiparát bemutassa. A regény szereplői egy létrehozott USA-Kanada-Mexikó állam teniszakadémiai növendékei, drogfüggői és néhány radikális aktivista, akik közösen keresik a szórakozást, azt ami magához láncol, és nem hagyja az embert mást csinálni. Minden miatt nagyon fontos könyv lesz ez, és én megint kíváncsian várom.

covers_345320.jpgDonna Tart: A titkos történet
Ú, ez megint jó lesz. Nagy könyv, és fontos. A könyv egy kis egyetemről szól, ahol az Ógörögül tudók kis csoportja egy tanárral újraélik az antik világot, nagy lakomákkal, orgiákkal, és dühös követelőző istenekkel. Pusztán egy külső hallgatónak sikerül bekerülnie ebbe a csoportba, és ő meséli el évekkel később a titkos történetet, történteket, amikben relativizálódik a bűn, elkerülhetőnek tűnik a bünhődés, és amiben egy csoport tagjai belenőnek és szocializálódnak. A regénynek nagyon erős tábora van, viszont azt mondják Donna Tart két regénye közül csak az egyiket szeretheted, de úgy érzem, ez lesz az enyém. :)

 

covers_320211_1.jpgElizabeth Wurtzel: Prozac-ország
Fiatalon és depressziósan Amerikában
A "rock-and-roll" depressziókönyv, benne leplezetlenül arról, hogy milyen a fiatalkori depresszió. A szerző mindenről ír, ami ezzel járt. Arról, hogy milyen szert használni, milyen szexuális kalandjai voltak, mennyire szenvedett, mi határozta meg a szüleihez, barátaihoz, pszichológusához, pszichiáteréhez fűződő viszonyát. És vall erről azokban a kilencvenes években, ahol akármilyen depressziót Prozackal kezeltek (Például erről is ír Sofi Oksanen a Baby Jane-ban is, de nagyon sok helyen találkozni ezzel a problémával), ami nem kezeli igazán a depresszió okait, csak mesterségesen túljuttat a szomorúságon, amíg a szer hat. Sokan a mesterségesen elégedett embereket megíró, 1932-ben megjelent Szép új világ egyik termékét látják a Prozac-ban, és nagyon érdekel a téma, így amikor megláttam a borítóját (a gyógyszer tipikus ábrázolása a piros-fehér tabletta), tudtam, hogy ezt el akarom olvasni.

 covers_357721.jpgGéczi János: Vadnarancsok
Négy élettörténet-rekonstrukció
Géczi János tabudöntögető könyve már a kezemben, és ha már a kezemben, akkor helye is van ezen a listán. A nyolcvanas évek elején egy teljes Mozgó Világ számot zúztak be azért, mert részleteket közölt ebből a könyvből, amely a társadalmon kívülről igyekszik képet mutatni, ahol a prostituáltak, drogosok, nimfománok és melegek érezték magukat a nyolcvanas években. Az ő tabuikról ír, arról, hogy mit is jelent deviánsnak lenni a '80-as évek Magyarországában, és talán azt is megtudjuk, mit is jelent általában a deviancia. A könyv maga sok utánnyomást ért meg, a kötet második része a JAK füzetek sorozat részeként is megjelent, de nekem az Athenaeum Kiadó legfrissebb, 2015-ös kiadványa van meg. :)

 

covers_13340.jpgJeffrey Eugenides: Egy test, két lélek
A könyv egy vaskosabb példány, de egy teljes nagy családot tekint végig számos anekdotán és történeten keresztül, ahol egy hibás gén öröklődik generációk óta. Ez a hibás gén körbejárta a világot, átélte a nagy történelmi traumákat, egészen a regény főszereplőjéig, egy fiúig, aki lány testben látta meg a napvilágot, de nem igazán lány, és nem is igazán fiú, hanem valami aközött. A regény eredeti megjelenése 2002, és 2003-ban meg is kapta a Pulizer-díjat, és nagyon kíváncsi vagyok, mit jelentett a gender fluiditása abban az időben. Meg az egész könyvet nagy világirodalmi rajongás veszi körül, amiből szívesen kivenném a részem. ;)

covers_295224.jpgJ. D. Salinger: Franny és Zooey
Nagyon furcsa számomra ez a regény, de Salinger, aki történetes idén lenne 100 éves, és megírta a Zabhegyezőt, amit meg ugye nagyon szeretek, így evidens módon elolvasom ezt a két kisregényből álló könyvet, amiben egy testvérpár történetét olvashatjuk. A kishúg egyetemre jár, és egy barátjával töltött hétvége után rájön, hogy egy csődtömeg az élete, a báty pedig megpróbálja vigasztalni. Nem tudom mi lesz, de ez a történet nagyon beatnek tűnik, és biztosan nagyon fogom szeretni.

covers_157469_1.jpgJack Kerouac: Úton -
Az eredeti tekercs

És ha már beat. Szóval a beat költészettel, elsősorban az Üvöltéssel 2017-ben kezdtem el foglalkozni olvasóként, és nagyon tetszett az a világmagyarázat, ami az egész mögött van. Akkor beszereztem az Útont, és el is kezdtem olvasni, de valamiért félbemaradt, és nagyon nagy célom, hogy elolvassam idén, mert egyébként nem volt vele bajom, sőt, tetszett is, de valahogy mégsem lett folytatva. (Nemrég írtam egy tag-et, amiben arról is beszéltem, hogy a legnagyobb könyves hibám szerintem az, hogy ha valamit félbe hagyok, az félbemarad. Nem tudom mikor jön majd ki, remélem soká, hogy akkor ezen újra meg tudjatok lepődni.) Viszont a könyvről magáról nehéz írni. Főleg stoppol az első száz oldalban, meg éhezik, és a barátaival is van néha. A könyv fő erénye nem a narratíva, hanem az az életminőség és ellenkultúra, amit a beat képvisel, és nem véletlenül ez a könyv ennek a kultúrának a Bibliája. 

covers_484246.jpgJordan B. Peterson: 12 szabály az élethez
Így kerüld el a káoszt!
Szentül hiszem, hogy az ilyen című könyvek azért vannak, hogy minden nyomorult ezeket olvasgassa, és ne legyen boldog a kísérletei ellenére sem. De aztán sok olyan embernél láttam egymástól függetlenül, akikre állatira felnézek, és a fülszövege eladta. Mert a könyv egy provokatív konzervatív pszichológus könyve, aki humoros, meglepő, tanulságos példáit a biológiából, a történelemből vagy más kultúrákból hozza és olvassa össze, miközben határozott értékrendszere van az emberi méltóság és a szólásszabadság mellett. A lista minden könyvére nagyon kíváncsi vagyok, és mindenképpen elolvasom idén. :) Inkább előbb, mint később. :)

covers_7444_1.jpgMary Shelley: Frankenstein
Ez az a könyv, amiről mindent tudok. Tudom elemezni a narratíváját, az elbeszéléstechnikáját, a szerkezetét, tudok róla beszélni ökokritikai és ökofeminista nézetekből, de valamilyen érthetetlen oknál fogva eddig nem olvastam, és mindenképpen szeretném, ha ez az állapot nem állna fent sokáig. Mert azt hiszem ez az a regény, ahol nem kell a történetet ismertetnem...

covers_436851.jpgMichael Cunningham: Az órák
Cunninghammel való első találkozásom az Otthon a világ végén volt, azokban az időkben, amikor nekem még a meleg irodalom is szinte újdonság volt. Azóta nem sikerült elolvasnom ezt a könyvet, pedig tudok a nagysikerű filmről, amelyben a főszerepeket Meryl Streep, Nicole Kidman és Julianne Moore játszák, és tudom, hogy ezt a regényt nagyon alap feminista szövegnek tartják, amiben a huszadik század három nyugati női életét tekinthetjük végig. Egy anyáét, aki a gyermekével átsétál a folyó feletti hídon, miközben a vízben lebeg Virginia Woolf holtteste, de betekintést kapunk egy rossz házasság kulisszái mögé is, a harmadik történetben pedig egy századvégi kiadóvezetőnő és a meleg költő barátja kapcsolatába nyerünk bepillantást. Nagyon gyakran elemzett feminista könyv ez, és szintén érthetetlen, hogy miért nem olvastam eddig. Azt hiszem ezekre a listákra mindig azt az X könyvet fogom feltenni, amikről érthetetlen, hogy még nem olvastam. :D

covers_108.jpgMilan Kundera: Tréfa
Kundera szintén egy olyan szerző, aki már feltűnt az előző listában is a Lét elviselhetetlen könnyűségével, és most a talán második legismertebb kötetét szeretném olvasni. Kundera nagyon durván filozofikusan ír, talán csak azért regényt, hogy legyen valami apropója a dolgokat elmondani. Hazugság volna azt mondani, hogy sok minden megmaradt az előző regényéből, mert nagyon tele van, viszont azt hiszem, ha sok Kunderát olvasok, akkor rám ragad valami a végtelen bölcsességéből és a jó példáiból. Ha meg nem, akkor is jó olvasni, sok aha érzésem van közben. Tudom, hogy őt most népszerű nagyon szeretni, de kiérdemelten. Ez a regénye a személyi kultuszról és a diktatúráról beszél egy rosszul sikerült tréfa kapcsán, de szinte melyik Kundera nem. Szintén várom. :)

 

covers_388747.jpgNémeth Gábor: Egy mormota nyara
Szóval felröhögtem, hogy erről a könyvről tudok-e írni bármit. Merthogy nem. Németh Gábor szintén rendkívül bölcs. Nagyon sok mindent nagyon kedvelek abból, amit nyilatkozik, itt-ott megjelenő tárcáiban ír. Az ismerőseim szerint pedig ezzel a könyvvel kell elkezdeni Németh Gábort olvasni. A fülszövege annyit mondd róla, hogy a szerző próbálta az életrajziság nélküli belső naplószerűséget megírni. A másik könyv a szerzőtől az Ez nem munka (Mondatok pénzért), amiben a publikációit gyűjtötte össze, és amiből nagyon szeretnék többet olvasni, de az Egy mormota nyara legyen biztos ezen a listán. Már csak a cím miatt is. Mármint szerintem ez a cím fantasztikus. :D

covers_2542.jpgNikosz Kazantzakisz:
Akinek meg kell halnia

A könyv egy teljesen random könyvcserés polcon került a kezembe, ahol megszólított a címe. Egy görög kis faluban játszódik, ahol a húsvéti passiójátékra az előző húsvétkor elkezdődik a készülődés és a szereposztás, hogy mindenkinek legyen ideje készülődni, tanulmányozni a Bibliában leírtakat és átélhessék a saját szerepüket. Az egy év alatt pedig mindenki idomulni kezd a saját szerepéhez, és ez alapján kezd észrevétlenül működni a kis társadalmuk. Érdekesen hangzik, több olvasó szerint sarkítottak gyakran a szereplők, majd kiderül ez is. :)

covers_381765.jpgPatricia Highsmith: Carol
Amikor ebből a könyvből kijött a film, LMBT aktivista voltam, és nagyon örültünk, hogy a városunkban is játsza a helyi mozi, és valahogy mégsem ültem be rá sosem, és ennek semmi oka nem volt. Decemberben viszont Erdős Renée A nagy sikoly cím regényéből írtam beadandót és ennek kapcsán sokszor találkoztam ezzel a regénnyel, mint a nő első öntudatra ébredésének egy másik példájával, és azóta foglalkoztat jobban a Carol is. Mert egyszerre szól arról, hogy milyen nőnek és leszbikusnak lenni az ötvenes évek Amerikájában, de beszél az anyaságról és a feminizmus térhódításával átalakuló női szerepekről, és én szeretem ezeket a témákat, különösen, ha egy érdekes szerelmes regénybe ékelődnek. Karácsonyra megkaptam a könyvet, és nem szeretném, ha még sokat állna a polcomon. 

covers_296024.jpgPatrick Ness: A daruasszony
Patrick Ness utolsó előtti olyan magyarul is olvasható könyve, amit még nem olvastam, és az utolsó, ami megvan. Ezzel együtt Patrick Ness egyetlen magyarul olvasható kifejezetten felnőtt közönségnek írt könyve ez. És hát ha Patrick Ness bevásárlólistáját lefordítanák, akkor egyértelműen el szeretném olvasni azt is.
A könyv főszereplője egy jólelkű elhagyott férfi, aki egy este észrevesz egy darut, aminek egy nyíl került a szárnyába. George segít a darun, aki elrepül a nyílvessző nélkül, de ettől a naptól kezdve George élete megváltozik. Keresni kezdi a perzselő szerelmet és újra kell értelmeznie mindent, amit magáról, a valóságról és egyáltalán a szerelemről gondolt. Nagyon-nagyon fogom imádni, mert Patrick Ness nagyon jól fog benne a mitikus világgal és a regény jelenével játszani. Mert mindig ezt csinálja. :)

Perihan Magden: Ali és  Ramazancovers_366411.jpg
Ez a könyv valamiért nekem kimaradt. Akkor jelent meg, amikor már több éve olvastam LMBT könyveket, de még bőven nem volt blogom, és bár egy koraibb, és koraibbsága miatt alapnak tekinthető LMBT regény ez, még sincs értékelése a blogon. Pedig jónak tűnik. Két török srácról szól (ki nem találnátok, hogy hívják őket), akik közös árvaházba kerülnek, majd, amikor betöltik a 18-at utcára kerülnek, ahol szintén csak egymásra számíthatnak. Sok mindent várok a könyvtől, meglátjuk. De lesz értékelés a blogon róla. :D

covers_558.jpgPeter Marshall:
Nincs helyed a temetőben

Ez megint egy filozofikusabb szöveg arról, hogy milyen egyedinek lenni egy olyan világban, ahol ez nem mondható el általában (azért a hatvanas évek hajlandóak ilyen sarkosságokra), ezért lassan elmegyógyintézetbe kerül a főszereplő, de rájön, hogy vállalnia kell a saját emberségét, különbözőségét és mert ahogy a fülszöveg fogalmaz, embernek lenni jog és kötelesség.

lol_1.jpgThomas W. Hodgkinson
- Hubert van den Bergh:
Művelt társalgók könyve
Ez a könyv az aminek látszik. Egy fellengzős könyv azoknak, akik fellengzős beszélgetésekbe akarnak bonyolódni, miközben az egész vicces anekdotákból épül fel. Alapvetően bízom benne, hogy a könyvben szereplő személyesek és kérdésfeltevések érdekesek annyira, hogy utánuk olvassak majd, és tényleg tudjak nagyon menő dolgokról beszélni. Nem mintha eddig nem tudtam volna, csak ez egy vicces gesztus. Ha nem jön be, akkor is egy szórakoztató könyv, de már belelapozva is megmaradt pár dolog. Meglátjuk, ahogy a vak mondta.

u.jpgTruman Capote: Hidegvérrel
A könyv, amit Simon Marci nyomott a kezembe, hogy szerinte nagyon jó, aztán évekkel később Terék Anna az általa olvasott legsötétebb könyvnek nevezte ezt. Aztán az is kiderült számomra, hogy a szerző, aki ezt a címet, és az Álom luxuskivitelben-t jegyzi, meleg. És kezembe került egy kamaszkori novelláskötete, amivel nem szeretném kezdeni az olvasást. Hanem hát ezzel. Egy meggyilkolt négytagú farmercsalád és két felakasztott gyilkos életével. A története annyira nem tűnik izgalmasnak vagy a krimiknél sokkal érdekesebbnek, de sokat várok a könyvtől, ha Terék Anna szerint az a legsötétebb kötet. Mert Terék Anna érti a sötétet. :)

covers_508119.jpgYuval Noah Harari:
21 lecke a 21. századra

Harari egy izraeli történész, akinek sikerkönyvei a Homo Deus és a Sapiens, amik áttekintik az emberiség történelmét eszmetörténeti és történelmi szempontokból. A 21 lecke a 21. századra ehhez képest egy lényegesen másabb kötet, amely ugyan hivatkozik korábbi munkáira és következik korábbi kutatásaiból, de mégis kevésbé áttekintőbb, inkább a társadalomtudomány utóbbi ötven évének feltevéseire reflektál. Így kiderül a könyvből, hogy valóban véget ért-e a történelem, mit jelent, hogy az orwelli nagy testvér az internethasználattal létrejött és szemmel tart minket, beszél arról, hogy bizonyos kérdésekre már nem elég nemzeti választ adni, de így beszél a vallás létéről, a folyamatos változásról, vagy a tudatlanságról és a bármikor elavulható igazságokról. Engem pedig baromira érdekelnek ezek a témák, szóval jó lesz ez is. :)

És ezzel a szmájlival zárul is a lista. :) Ennyi lettem volna mára, és legalább ennyi lesz a következő egy év. :)
Most reménykedő állásponton vagyok, és végigpörgetve a listát, egyszerre vagyok izgatott és kíváncsi. :) De majd meglátjuk. :) Ha szeretnéd velem együtt meglátni, kattints a jobb felső sarokban található követés gombra, hogy ne maradj le a summákról, értékelésekről, ha háttértartalmak érdekelnek, keress bátran facebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, keress instagrammon, ahol a könyvek nagy részével szintén fogsz majd találkozni az év során. :)

És igyekezzük továbbra sem felejteni:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

5 LMBT regény menő nőkről, nem csak nőnapra

2019. március 08. - Szilvió

Sziasztok,

ez a nap más, mint a többi. A virágboltosok megtermelik ma az éves profitjuk egy nagyobb részét, a legtöbb női táskában estére szétolvad egy-egy Melba kocka, és igen, úgy tűnik, most ide sem tudsz felnézni anélkül, hogy ne a nőnap jöjjön veled szemben. :) De mivel is szeretnék többet adni egy Melba szeletnél? Olyan nő főszereplőket szeretnék mutatni nektek, akikről érdemes volna az év többi napján is beszélni, ráadásul, ha az oldalszámokat összeadjuk kisül, hogy ez a kupac nem is falható be egy este alatt, míg egy csomó csoki, mint tudjuk.... :) De nézzük is.

nonap.JPG

engedetlenseg.jpgNaomi Alderman: Engedetlenség
Ki mással is kellene kezdeni egy nőnapi, könyvekről szóló posztot, mint Naomi Aldermannel, akinek a magyarul tavaly megjelent A hatalom című munkája berobbant a könyvpiacra, és hamar tényezővé is vált. Mégsem A hatalomról beszélek most, és ennek nem az az egyetlen oka, hogy nem LMBT. Az Engedetlenség igazán arról beszél, ami miatt fontos a nőnap. A főszereplő egy olyan társadalomból menekült el, ahol nincs tere a női önmegvalósításnak. Mindez napjainkban, Nyugat Európában. Ez a könyv egy mélyen vallásos ortodox zsidó közösség és egy a közösségből elszármazó leszbikus nő egymáshoz való viszonyát, konfliktusos kapcsolatát mutatja be, miközben egy nő arra is ráébred, hogy sokkal több tud lenni a ráaggatott szerepeknél, és tud ezen túl is hasznos tagja lenni a társadalomnak, csak újra kell gondolni ezeket a kereteket. Fontos szöveg, tavaly novemberben írtam róla, itt.

covers_442252.jpgTaylor Jenkins Read: Evelyn hét férje
Evelyn az a nő, aki ment az álmai után, és mindent képes volt megtenni érte. Evelyn egy olyan nő, aki tudja, hogy mire képes a testével, és hollywoodi karrierre vágyik, amit rövid úton el is ér, pedig a mélyszegénységből, amibe született, ez az út mindenbizonyal hosszabbnak tűnhet. És Evelyn nem szégyell semmit. Feljut a csúcsra, hatalmas vagy hatalmasnak tűnő magánéleti kanyarokkal, és tudja azt is, hol kell abbahagyni. Aztán ismét csak évtizedek múlva ad interjút, egy fiatal zöldfülű újságírónőnek. És ekkorra is maradt neki valami az egykori szexszimbólumságából, ízlések és gesztusok, amik nem válhatnak semmivé, és őszinteség, az eddigi legleplezetlenebb. Az idős Evelyn nem bán semmit az életében. Végig magáért harcolt, hogy élhessen és szerethessen, és tudja mit jelent mindeközben egyre többet akarni. Evelyn egy olyan nővé vált, akiről fontos beszélni. Az első idei olvasásomról van szó, januárban írtam róla, itt.

covers_535931.jpgEmily M. Danforth: Cameron Post rossz nevelése
Cameron Post 12-14 éves, amikor megismerjük először 1989-ben majd 1992-ben. Egy lány ezekben az években kezd el nővé válni, ekkor nő melle, ekkor kezd el ismerkedni a saját szexualitásával, így Cameron is ekkor döbben rá saját leszbikusságára. Ami nagyon finoman és pillanatról-pillanatra alakul ki nála, és erről így is tudósít a regény. És amiért ez nagyon szuper volt, hogy eddig ilyet csak a melegséggel kapcsolatban olvastam, illetve nyilván azzal is kapcsolatban éltem meg, de jó volt olvasni, mennyire hasonló folyamatok zajlanak le bennünk. Olyan kérdéseket foglalkoztat a regény ezen a téren, mint az első szerelem, a tapasztalatszerzés lehetőségei, mértékadó példaképek akár nőként, akár leszbikusként, vagy hogy mi mindent kell titkolniuk. És a regény második felében egy átnevelő táborban találjuk magunkat, ahol a leszbikus Cameront igyekeznek visszavezetni Krisztushoz. Szóval elég fontos könyv. Alig egy hónapja olvasható magyarul, néhány hete írtam róla, itt.

covers_364904_1.jpgAnna Gavalda: Billie
Ha erről a könyvről beszélek, mindig az jut eszembe, hogy mennyire mocskosul a példaképem Billie. Billie egy lány, aki Franciaország egyik lemaradó körzetében kénytelen felnőni és ez nagyon sok terhet jelent neki. Egy iskolai előadás közben ismerkedik meg Franckkal, aki nem a szerelmi, hanem az LMBT szálat mozgatja a regényben. Ettől a ponttól kezdve erősödik fel a kettejük kitörni vágyása, közös álmokat szőnek, akár Párizsról, és ahogy halad előre a regény, tesznek is érte. Főleg Billie. De ez a regény mégsem a konstans előre haladás regénye. Billie nagyon mély árkokon veri keresztül magát, és igen, van hogy szüksége van Franckra, ahogy Francknak is rá. Ők két ember, akik emlékeztetik egymást arra, honnan is jöttek, és miért fontos boldognak lenniük, különösen boldognak.
A könyv szerepel a még futó 22 könyv, amit el kell olvasnom, mielőtt betöltöm a 22-t listámon, és tavaly augusztusban írtam róla.

covers_485277_1.jpgLaurie Frankel: Mindig ez van
A Mindig ez van egy kislányról szól, aki kisfiú testbe született, de már az ovi előtt tisztázódott a kérdés. A könyv azt járja körül egyrészt, milyen nehéz, különös vagy épp vicces helyzeteket hoz a transzneműség egy olyan családban, ahol a nehézség a különcség és humor már eddig is ismert fogalom, és ahol a nemi szerepek önmagában nem is jelentenek sokat. Anya dolgozik ebben a családban, sürgősségi orvos, az apjuk pedig író, aki otthon marad a gyerekekkel, és biztos hátteret nyújt a feleségének. És egy ilyen családban érkezik egy transznemű zseni, akinek át kell mennie a maga krízisein, és meg kell ismernie a világot, ahol a nők van hogy kevesebbet keresnek, van hogy kevésbé megbecsültek, miközben ő maga mást igyekszik gondolni róla. Ez a regény állati nagy merítést ad kérdésekből neveléssel, gyerekséggel, társadalommal kapcsolatban, miközben egy vicces, szórakoztató, kedves, esetenként megható fontos olvasmány, amit mindenkinek bátran ajánlok. Tavaly szeptemberben írtam róla, és azóta is imádatom egyik tárgya. :)

Ennyi lettem volna mára. :) Szeretnék még egyszer mindenkinek boldog nőnapot kívánni, és megköszönni, hogy velem tartottatok ma. :) Ha kérdésetek, hozzászólásotok akad, keressetek bátran komment szekcióban. :)

Ha nem szeretnél a következő posztokról lemaradni, kattints a jobb felső sarokban található követés gombra, ha háttértartalmak érdekelnek, keress bátran facebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, less be hozzám instagramra. :)

Hamarosan érkezem a következő poszttal, de addig se feledd:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

1 és 6: A januári kedvencem, és hat cím, amit februárban olvasni szeretnék

2019. február 02. - Szilvió

Sziasztok,

külföldi bookstagram oldalakon láttam, hogy több kérdőív mozog a történetekben, és kettő közülük nekem is tetszett, és a születésnapi nyereményjáték kérőívében többen írtátok, hogy szívesen olvasnátok más olvasásaimról is, így arra gondoltam, a mostani hónapfordulóra csinálok egy ilyen alapú bejegyzést, és ha tetszik nektek, akár maradhat is a summák mellett. :)

1eshat.JPG

Szóval a januári kedvencem nem más, mint:

Patrick Ness: Kés a Zajban

covers_239686.jpg

Akik régebb óta olvassák a blogot, tudhatják, hogy a Soha nincs vége az egyik nagy kedvenc könyvem, amit történetesen Patrick Ness írt. Lényegesen kevesebbszer, de arról is írtam már, hogy nem szeretek annyira sorozatokat olvasni. Így sokáig ezt a könyvet sem olvastam, hiszen a Chaos Walking trilógia első kötetéről van szó. De idén érkezik belőle a film, és az mégsem járja, járhatja, hogy Patrick Ness könyvéről úgy adjanak ki filmet, hogy nem olvastam, így végre rávettem magam, és rávetettem, és milyen jól is van ez így.

A Kés a Zajban egy tudományos disztópikus trilógia első kötete. Egy olyan új világot épít fel, amiben egy távoli kétholdas bolygón alig százan élnek, ők is  egy kis városban, Prentissvárosban. Ezen a bolygón mindenki megfertőződött egy Zaj nevű vírussal, amely miatt az állatoknak és az embereknek is hallani lehet a gondolatait, és a nők meghalnak. Ebben a társadalomban Todd Hewitt az utolsó fiú, akit nem avattak férfivá, és nem a város teljesjogú polgára, ám, a 13. születésnapja előtt, amikor a beavatás megtörténne, kénytelen megszökni a városból, ami a tudása szerint az egyetlen lakott hely a bolygón.

Nagyon erős sorozatnak ígérkezik ez, és az első rész nagyon olvastatta tovább magát. Főleg arról van szó az első szövegben, hogy hogy kerültek emberek a bolygóra, milyen volt a telepesek és az őslakosok viszonya, de nagyon ügyesen épít fel Ness alternatív történelmi narratívákat, és egyáltalán alternatív történelmet, ami sok plusz feszültséggel telíti meg az egyébként is izgalmas és mozgalmas cselekményt. :) Nagyon szerettem, és ajánlom mindenkinek. :)

És ezeket biztosan szeretném olvasni februárban:

covers_145851.jpgPatrick Ness: Válasz és Kérdés
A könyv a biztos bejutók között, hiszen tegnap elkezdtem olvasni, és túl vagyok a felén.A könyv a Kés a Zajban folytatása így ennél többet nem nagyon szeretnék róla mondani. Szintén állati izgalmas, középső kötetnek megfelelően, csavarja a szálakat, és nagyon agyafúrtan használja az első kötet igazságait. És még nincs beszerezve a harmadik kötet, és lehet, hogy a hónapban nem is lesz, de szerintem mégiscsak be kellene fejezni gyorsan ezt a trilógiát, hogy visszatérhessek a boldog, nem olvasok sorozatokat állapotomba. :)

Emily M, Danforth: Cameron Post rossz nevelése

covers_528747.jpg

Szintén egy tuti befutó könyvről beszélünk. Három nap múlva jelenik meg az Athenaeum gondozásában. Ez a könyv az első magyar nyelven is megjelenő, melegeket kigyógyítani akaró terápiáról szóló könyv. A leszbikus Cameron Postról szól, akinek a szülei azon a napon halnak meg balesetben, amikor ő először csókolózik lánnyal. Cameron ezután vallásos nagynénjéhez és nagymamájához kerül. Itt Cameron igyekszik beilleszkedni és nem különbözni, de a szerelem mégis realizálódik, és a főszereplő hamar egy átnevelótáborban találja magát...
Tavaly film is készült belőle, még nincs hír arról, hogy a hazai mozik terveznék a bemutatását.

Állati fontosnak tartom, hogy reprezentálódjon ez a téma a magyar könyvpiacon, mert nagyon fontos emberi történetei ezek a jelenkori emberjogi, LMBT jogi diskurzusainak. Ezekről egyszerűen beszélnünk kell.

covers_76315.jpgAlan Alexander Milne: Micimackó kuckója
Máris egy kellemesebb téma. Még nyáron letöltöttem egy alkalmazást, ami nem tud többet annál, minthogy lehet rajta olvasni a Micimackót és a Micimackó kuckóját. Aztán néhány napja várnom kellett, de nem vittem magammal könyvet, így elkezdem a telefonomon keresni, és megtaláltam az appot. :)
A Micimackóról tudni kell, hogy 10 rövid fejezetből áll, így ideális, ha csak néhány percet várni kell, vagy tömegközlekedünk, és most én erre használnám ezt a két könyvet, ami valami oknál fogva eddig kimaradt. De már régóta szerettem volna pótolni, hogy jobban értsem a következő könyvet.

covers_40694.jpgChristopher Milne: Róbert Gida emlékei 

Cristopher Milne Alan Alexander Milne gyermeke, akiről az író Róbert Gidát mintázta, és akinek a játékai adták az ihletet A Micimackó megformálásához. A könyv nyomán 2017-ben egy fimdráma is készült, a Viszlát Crostipher Robin, és én magam is a film kapcsán jutottam közel a könyvhöz. Nagyon kíváncsian várom. :)

Jah, és a könyv szerepel a 22 könyv, amit el kell olvasnom, mielőtt betöltöm a 22-t listámon.

covers_59061.jpgAlice Walker: Bíborszín / Kedves Jóisten

A világhírű leszbikus regény, amelynek az adaptációját Sveven Spielberg rendezte, és Whoopi Goldberg játszotta a főszerepet, és amit Emma Wattson a világirodalom tíz legfontosabb nőregénye között tart számon. És én általában nem szeretem, ahogy Emma Wattson alternatív kánont hoz létre, de azért ez a könyv tényleg piszkosul jó. Merthogy ez újraolvasás lesz. Egy fantasztikus újraolvasás. Cellie a könyv főszereplője, aki néger, szegény, nő, és csúnya egy olyan korban, amikor egyik sem feltétlenül megbocsájtható. Aztán még ráébred leszbikusságára is, szerelmes vonzódására egy nő iránt, aki történetesen fehérbőrű és csinos. Durva, de elgondolkodtató kötet, és nagyon várom, hogy végre írjak róla ezen a blogon, mert régi adósságomat törlesztem ezzel.

A könyv szintén szerepel a 22 könyv, amit el kell olvasnom listámon. :)

covers_69683.jpgJohn Banville: A tenger

Ezt a könyvet egy random könyvvásárolhatnékom alkalmával szereztem be, és áll a polcomon hónapok óta úgy, hogy felé se nézek, cserébe viszont minden ismerősöm, aki olvasta, nagyon nagyon szereti.

A könyv egy idős úrról szól, akinek meghalt a felesége, és gyászában visszautazik a tengerpartra, ahol a gyermekkorát töltötte. Elvileg a gyász mellett az emlékezésé a főszerep. A múltba visszarévedő férfié, a tenger folyamatos morajlásáé, a gyermekkoré, amit ez a víz végigkísért, és szépen lassan az egész életé. Nem tudom, hogy miért nem fogott meg annyira, hogy eddig kézbe vegyem, de majd kiderül. :)

 

Végezetül ennyi lett volna ez a bejegyzés, de még szeretném hirdetni, hogy tart egy nyereményjáték a blogon annak az apropóján, hogy alig két hét, és két éves lesz a blog. Ha megosztjátok a véleményeteket a blogról, kisorsolok köztetek ötöt a képen látható gumis könyvjelzők közül, amik direkt erre az alkalomra készületek. Részletekért katt a képre. :)50795509_284077702282267_102321771851546624_n.jpg

Most viszont már tényleg csak ennyi voltam mára. Ha tetszett ez az új formátum, vagy kérdésetek, megjegyzésetek, hozzászólásotok volna, keressetek bátran a komment szekcióban, én hamarosan érkezem a következő poszttal. :)

Ha nem szeretnél lemaradni róla, kattints a jobb felső sarokban található követés gombra, ha háttértartalmak érdekelnek két bejegyzés között, keress facebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, less be bátran instagramra. :)

És a következő posztig semmiképp ne feledd:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

 

7 dolog, amiért a Simon és a homo sapiens-lobbi fontos könyv

avagy Becky Albertallinak születésnapja van

2018. november 17. - Szilvió

Sziasztok,

aki régebb óta olvassa a blogot, annak nem lehet nagyon meglepetés, hogy nagyon szeretem a Simon és a homo sapiens-lobbit. A könyv írónője Becky Albertalli ma ünnepli 36 születésnapját, ez alkalomból a mai bejegyzésben 7 olyan pontot szedtem össze, amiért nagyon jó és fontos könyv lett a Simon, és amiért bátran merem első könyvnek ajánlani, ha valaki ismerkedik még a témával.

fontosasimon.JPG

Nézzük is:

1.) Megmutatja, hogy mit jelent szerelmesnek lenni, olyan elsőnek és olyan igazán

Jó, ennél csak erősebb állítások jönnek majd, de ez a könyv mégiscsak egy romantikus ifjúsági, aminek egy meleg srác és az ő szerelme áll a középpontjában. És ez a szerelem nem botlik meg sehol az oldalak között. Nagyon ügyesen használ egy online felületet arra, hogy egy szerelem kialakuljon egy régi, de leporolt, felújított, sőt ismerősnek tűnő levélregény közegben. Fontosat mondd el a szerelemről, valami platonikusat a lélekről, lelkekről, akiknek egymásra kell találniuk. Bár hetekig voltam depressziós mindhárom olvasás után, azért jó látni, hogy legalább a könyvekben van ilyen. Legalább ez életben tartja a reményt.

2.) Lehet könyvet írni egy teljesen átlagos meleg srácról

A film legjobb húzása, hogy úgy kezdődik, hogy Simon olyan, mint mi. A könyv legjobb húzása, hogy végig fenntartja ezt az olvasóban. Nem több Simon. Iskolába jár, családja van, testvérei, akikkel persze néha nehéz, és a barátaival lóg, ahol nem feltétlenül ő a vezérhangya. Lehet, hogy egy horrorfilmben őt ölnék meg először, pont ahogy minket, de pont ez a lényeg. Becky Albertalli megkereste a nem főszereplőt, aki nem biztos, hogy feltűnne bárkinek is, és megszerettette mindenkivel, miközben megismertük az ő problémáit, és az ő problémáiban felismertük a miénket. Becky Albertalli azt üzente nekem, hogy nem vagyok egyedül, és biztos vagyok benne, hogy nem vagyok egyedül ezzel. ;)

3.) A melegségnek helye van a közoktatásban

Abban a világban, ahol a legkisebb becslések szerint 4% az LMBT emberek aránya, nyilván a statisztikák torzítását figyelembe véve, szinte minden 25 fős osztályban lehet valaki, aki a szexuális kisebbségek valamely csoportjába tartozik. Mivel a szexualitásunkra a kamasz éveinkben ébredünk rá a legtöbben, ezért ekkor rendkívül fontos, hogy milyen ingerek érnek minket a kortársainktól, illetve az iskolától, aki menthetetlenül szocializál minket. Külön lényeges ez olyankor, amikor megkülönböztetnek, kiközösítenek minket, vagy bármilyen más módon a melegségünk témává válik. A drámatanárnő pedig nagyon jó minta lehet arra, hogyan lehet jól bánni azzal a felelősséggel, amit a felnőttség és a pedagógus pálya adhat.

4.) A kapcsolataink nagy részében nem releváns a szexuális orientációnk

Mi így is gyermekük, testvérek, barátok, osztálytársak, iskolatársak, szomszédok maradunk.
Azt hiszem ezt nem kell részletesebben magyarázni.

5.) A kapcsolataink nagy részében releváns, hogy őszinték vagyunk-e

A könyv cselekvésének jelentős részét teszi ki az, hogy egy-egy barát nem beszél Simonnal, mert nem volt őszinte velük. Akár közvetlenül, akár közvetetten a melegségével kapcsolatban. Biztosan nem lehet jó érzés, ha a barátaid nem tőled tudják meg, hogy meleg vagy, és biztosan nem jó utána a szemükbe nézni. De ezzel együtt a könyv beszél arról is, hogy mennyire megkérdőjelezhetetlenül inkorrekt és alávaló másoknak nem megadni a lehetőséget arra, hogy ő maga bújjon elő. Nagyon komplexen járja körbe a könyv a témát, miközben végig ez mozgatja a könyv akcióit. Szóval nem csak az életben fontos ez, úgy tűnik.

6.) Megmutatja, hogy szeretni valakit azt jelenti, hogy tiszteletben tartom

Tiszteletben kell tartanom, ha ő még nem áll készen arra, hogy találkozzunk, vagy hogy fény derüljön arra, ki a másik. Azt jelenti, hogy felteszem a kérdést, mielőtt először megfognám a kezét, hogy készen áll-e mindazt vállalni, amit ez jelent. És hát igen, azt is jelenti, hogy vállaljuk.

7.) Megmutatja, hogy mindenkinek van miért előbújnia

Mert a Homo sapiens-lobbi egy közös nevező. Arról, hogy mind emberek vagyunk, és arról, hogy ami ezen túl van, az csak projekció és feltételezés. Hogy ha azt mondjuk, hogy ember, akkor egy valamilyen emberre gondolunk, talán a legtöbben egy fehér, fiatal felnőtt férfira, talán nem. Mindenesetre nem jelent többet annál, mint hogy emberek vagyunk. Ez eléggé fontos, és anélkül, hogy túlhangsúlyozná, alaptételévé vált ez a könyvnek. :)

És ha ennyit mondd el, akkor már ezért is hálásak lehetünk, mert ez nem kevés, de közben még egy remek ifjúságit is kapunk, amit nagyon ajánlok mindenkinek.

Itt írtam a könyvről egy eléggé kezdetleges bejegyzésben a blog indulása után nem sokkal, és arról is írtam, miért érdemes megnézni a Love, Simont, amit azért mégsem szerettem annyira, mint adaptációt.

Én pedig ennyi lettem volna mára. Köszönöm szépen, hogy velem tartottatok. Hamarosan érkezem a következő bejegyzéssel, ami egy értékelés lesz. :)

Ha nem szeretnétek róla lemaradni, kattintsatok a jobb felső sarokban található követés gombra, ha háttértartalmak is érdekelnek, keress bátran facebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, nos akkor az instagram a te fórumod.

A következő bejegyzésig ne feledd:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

Nyár végi hajrá és pánik

Avagy 15 nap múlva vége a szünetnek

2018. augusztus 19. - Szilvió

Sziasztok,

15 nap múlva megkezdődik a suli és az egyetem, és nekem még annyi, de annyi olvasnivalóm van, ami a nyárra van betervezve. Valószínűleg nem is fogok velük végezni. Az álmom, hogy nem kell hosszabbítanom a könyvtárban semmit, hanem vissza tudom vinni őket szeptember 3-án délután, hogy vissza tudom adni a kölcsön kapott könyvet, hogy elolvasom azt a szépirodalom és szórakoztató irodalom mennyiséget, amit kinéztem magamnak a nyárra, és az álmom, hogy írjak értékelést minden olyan LMBT könyvről, amit a blog létezése óta olvastam. És minderre van 15 napom.

kepkivagas_3.JPG

Nézzük, mi dolgunk még:

Lesz értékelés minden eddig olvasott LMBT könyvről

Ehhez viszont kőkeményen neki kell állni újraolvasni, mert áprilisban elképesztően nem volt kedvem értékeléseket írni, és csak toltam magam előtt, és bár egy fantasztikus (Laurie Frankel: Mindig ez van), és egy jó (Steven Rowel: Lily és a polip) könyvről van szó, úgy érzem nem tudnék róluk magabiztosan és alaposan írni, így feltétlenül újra kell írni, azonban ezek a posztok könnyen lehet, hogy átcsúsznak majd szeptemberre, mert értékelésekben valamennyire sikerült előre dolgoznom. Majd kiderül. :)

Elolvasok mindent, amit a könyvtárból kikölcsönöztem.

Nos ez nehéz eset lesz, mivel 5 könyvet kölcsönöztem ki, amiből kettőt már olvastam, a háromból kettő pedig már LMBT könyv, amit csak akkor szeretnék olvasni már, ha végeztem az összes értékelendő könyvvel.

Az üdítő nem LMBT könyv Italo Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó című könyve, amit sokan nem szeretnek, de középiskola óta rajongok a címéért, és most végre el akarom olvasni.

Az LMBT könyvek közül a nagyon várt Thomas Mann: Halál Velencében című kisregénye, és April Genevieve Tucholke: Wink, Poppy, Midnight című könyve, amivel már szintén régóta szemeztem, de valakinek nem tetszett (nem tudom, hogy kinek, de biztosan olyannak, akinek adok a véleményére), ezért nem akartam saját példányt szerezni. De ha tetszik, úgyis lesz. :)

A szépirodalmi terveim

Ez az a pont, amiben maximálisan biztos vagyok, hogy meglesz, mert akarom és mert már csak egy könyv van. Nagyon jól alakult a nyaram szépirodalom olvasás szempontjából, és már csak Szilasi László: Luther kutyái című friss regénye maradt meg. Szilasi itt az agydaganatáról ír, 48 óráról, ami elveszett az életében, és nagyon kíváncsi vagyok rá. Tavaly nyáron olvastam először Szilasi regényt, és ha ezen a nyáron is fogok, akkor az már rendszer. ;)

És szinte biztosan nem fogok végezni vele, és nem is volt az olvasási terveim között, de szerdán beszereztem Parti Nagy Lajos tavalyi verseskötetét, a Létbüfét, amit azonnal el is kezdtem olvasni. Rendkívül fantasztikus, ugyanakkor tömény szöveg, amivel nehéz haladni, de nem is az a cél.

Szórakoztató irodalmi terveim

Holly Goldberg Sloan: Hetesével cím könyvét szintén nemrég szereztem be, de már nagyon viszket a tenyerem utána, mert egy beteg lányról szól, akinek problémás a családi helyzete, és a matematika segít neki. Sarah Pinborough: 13 perc című krimijére szintén nagyon kíváncsi vagyok. Egy lányról szól, aki 13 percig víz alatt volt, és biztosan nem öngyilkos akart lenni, és csak a barátai lökhették be… És elég sokan szeretik. És én is nagyon akarom. A harmadik könyv ebben a kategóriában Márkus András: Paraszttartók kézikönyve című könyve, ami egy vicces és maró kritikája a fogyasztói és kizsákmányoló társadalomnak, legalábbis így ajánlották, és nagyok a várakozásaim, szintén.

Kölcsön kaptam

Michael Ende: Momo cím könyvét pedig még tavasszal kaptam kölcsön, ugyanattól a csodálatos embertől, aki a Paraszttartók kézikönyvét ajánlotta. Semmit nem tudok róla egyébként, csak hogy ifjúsági, és semmi köze a most terjedő, és gyerekekre veszélyes alkalmazáshoz. Pedig azt hittem.

És ha még maradna időm, és LMBT témában szeretnék olvasni

… akkor biztosan ezeket a könyveket venném le elsőként a polcról:

  • Seanan McGuire: Minden szív kaput nyit, mert még mindig nem olvastam, pedig mindenki erről beszél.
  • Jeanette Winterson: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?, mert nagyon szerettem középiskolában, és most végre van saját példányom, így olvashatom végre ismét, és írhatok róla értékelést, amit nagyon várok.
  • Karim Fossum: Az ördög tartja a gyertyát, mert skandináv krimi, de nem a krimi vonal a legerősebb benne, hanem csak apropó a krimi, hogy a szerző emberekről beszéljen, és én nem szeretem kifejezetten a mély krimiket, de miután ezt olvastam egy moly.hu-s értékelésben, rögtön előrébb került a várólistámon.

Ennyi lesz a következő 15 napban a legjobb esetben. Ha nem, akkor igyekszem majd valahogy válogatni, és igyekszek majd a beígért értékelésekkel is.

Ha nem szeretnél róluk lemaradni, kattints a jobb felső sarokban található KÖVETÉS gombra. Ha folyamatosabb háttértartalmakat szeretnél olvasni, keress facebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, less be hozzám instagramra.

És semmiképp ne feledd a következő posztig:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

7+1 könyv, amit magammal hoztam a régi könyvespolcomról

2018. augusztus 13. - Szilvió

Sziasztok,

már a tavalyi nyár végi összegzésemben meséltem arról, hogy életem három földrajzi koordináta körül zajlik, így a bejelentett lakcímemen, a középiskolai lakóhelyemen és az egyetemi kollégiumban. Arról viszont nem beszéltem, hogy a polcaimat is ezek a pontok határozzák meg. A mostani polcom a kollégiumi polcom, és a középiskolás éveim könyvei és könyvszerzeményei a korábbi lakhelyemen vannak, amiből most hetet beemeltem a polcomra. A „felnőtt polcomra”. És ha már így alakult, gondoltam írok róla, aminek kapcsán mesélek a korábbi könyvvásárlási és könyvbeszerzési szokásaimról.

kepkivagas_2.JPG

Szóval nézzük mi az a 7+1 könyv, amit beszereztem a régi polcomról.

1. Jay Asher & Carolyn Mackler: Kezünkben a jövőnk

Jay Asher a 13 okom volt szerzője, és miután 2012. telén nagy hatással volt rám, így el szerettem volna olvasni a szerző másik könyvét is, és az osztályfőnököm megkérdezte májusban, hogy milyen jutalomkönyvnek örülnék, én pedig ennek örültem volna, így meglett, benne az igazgatóm aláírásával, amiben megköszöni és elismeri kiemelkedő közösségi munkámat. :)

A könyv maga egy érdekes felvetésű ifjúsági könyv, ami 1996-ban játszódik. Ekkor két fiatal megtalálja valamilyen korabeli adathordozón a későbbi facebookjukat, úgy, hogy 1996-ban még nem volt facebook. És ezen át nézzük a saját kis életüket, és az életük alakulását. Akkor nagyon szerettem, és ez volt az első Dream válogatás könyvem.

2. Mathias Malzieu: A szív mechanikája

Midőn ezt olvastam, még nagyon rocker pózer hipszter voltam, még akkor is, ha ennek a három halmaznak nincs is közös metszete. Ma már remélem csak ennek a könyvnek a szeretete maradt meg ebből. A könyvet az Alexandrában vettem, a pécsi Árkádban, talán télen. Vagy lehet, hogy csak a könyv hangulata miatt gondolom télinek. De biztosan akciós volt. Középsuliban mindig akciós könyveket vettem, mert a saját zsebpénzemből spóróltam rájuk. Erre amúgy büszke vagyok.

Nade a könyv. A könyv egy mese egy rendkívül belevaló srácról, aki a világ leghidegebb napján született, egy domb tetején álló házban, a bábánál. Mivel igen hideg volt, a gyermek szíve megfagyott, és a bába egy órát állított be helyette, amit naponta fel kell húzni. Viszont ez az óra nem bír ki heves érzelmeket, és egészen addig ez működik is, amíg a főhős kamaszként el nem indul szerelmes táncosnője után. Nagyon sokat kaptam tőle, és nem mondom, hogy nem fogom a közeljövőben újraolvasni. :)

3. Suki Kim: Nélküled mi sem vagyunk
Élet az észak-koreai diktatúra elit egyetemén

Rendkívül izgalmas, szórakoztató, ugyanakkor megrendítő dokumentumregény, ami pont az, ami az alcímében olvasható. Egy tanéven keresztül követjük az első szám első személyű elbeszélőt, aki angolt tanít több tanártársával, és rendkívül fontos kérdéseket tesz fel.

Ma nem tudom, hogy megvenném-e. Néha azt érzem, kevésbé kezd érdekel az Észak-Korea téma, mert több felületen találkozom vele, de Trump és Kim Dzsongun találkozásáról mindent is elolvastam, szóval fene tudja. De már megvan, úgyis.

4. Padisák Mihály: Éljen a száműzetés

Életem első könyve, amit én választottam, még alsóban, a Jonatán Könyvmolyképző akciós kínálatából. És még a monogramom is rajta van a törzsén, szóval soha nem vállhatok már meg tőle. Alsóban mindenhová ráírtam a monogramomat, amiről persze a pszichológus ismerősömnek meg is van a magyarázata…

A könyv maga egy izgalmas történet Kanócról és a nővéréről, akit kitesznek egy kis horvát szigeten a nyárra. Kanóc barátságot köt a házigazda lányával, és megindulnak a nagy közös álmuk felé, elkapni a nagy halat. Rendkívül aranyos könyv, nálam ma is etalon ifjúsági kategóriában, és ez tett rá az olvasásra.

5. Allison Winn Scotch: Talált vágyak osztálya

Emlékeztek még az Alexandra nagy nyári leárazásaira, na, ezt a könyvet akkor szereztem be. Elég csajos a borítója, bár szerintem akkor még nem fogadtam el magamban, hogy meleg vagyok, de ez a cím megvett. És egyébként sem mentem ki ezzel a könyvvel a lakásból, bár ez véletlenül alakult így.

A könyv főhőse Natalie, aki egy szenátornő főtanácsadója, és komolyan gondolja a munkáját. Aztán mellrákot kap, és amellett, hogy ez lassításra készteti, el kellett gondolkodnia, mi az igazán fontos az életben. Emlékszem, hogy reggel ültem le a könyvvel, és délután fel tudtam állni vele, mert letehetetlen volt. Fejezetek helyett ciklusokra van bontva, akár csak a kezelések, és nem volt szomorú. Rendkívül vidám volt, esetenként vicces, és végig csodálatosan életigenlő.

6. Kitty Fergusson: Stephen Hawking élete és világa

Szóval elérkeztünk azokhoz a könyvekhez, amiket még nem olvastam. Amikor meghalt Stephen Hawking, eszembe jutott, hogy nem tudok róla sokat, de amit mondanak róla, az érdekel, és biztat arra, hogy olvassak róla, és hogy rohadtul el kellene már olvasnom a könyvet, ami róla szól, és amit még molyon cseréltem valamikor rég. És most megtettem a következő lépést ennek irányába, és mostantól szem előtt lesz.

7. Walter Moers: Álmodó könyvek városa

Édesanyám nagyon szeretett olvasni, és szerette a könyveket, és az élet úgy hozta, hogy egy ideig a kisvárosunk piacán árult használt könyveket. így futottam bele és vittem haza ezt a könyvet, amitől egy picit még most is félek. Friss félelmem alapja, hogy fantasy, amikkel mostanában voltam túl jóban, régi félelmem a terjedelme és a borítója. Egyszer sorra fog kerülni, mert bassza a csőröm, de még várós.

+1: Herman Melville: Moby Dick, a fehér bálna

Amiért ez nem teljesen a lista része, az az, hogy édesapám polcáról nyúltam le, a bejelentett lakcímemről. Ez az ő könyve volt, ’82-ben jelent meg, és most gondoltam elhozom.

A története mindenki által ismert. Krasznahorkai most írt róla könyvet. És engem most mégsem érdekel, csak a bölcsésznyomás miatt fogom elolvasni. Ettől persze még tetszhet, sőt, de vannak könyvet, amiket illik ismernie egy bölcsésznek azt hiszem, ha komolyan gondolja, és a Moby Dick ilyen. És remélem, hogy nekem is fog tetszeni.

moby.gif

Ennyi lenne azoknak a könyveknek a listája, amik most újak az új könyvespolcomon. Köszönöm szépen, hogy olvastatok, és hogy velem tartottatok. Hamarosan érkezem a következő poszttal. :)

Ha nem szeretnél lemaradni róla, kattints a jobb felső sarokban található KÖVETÉS gombra. Ha háttértartalmak is érdekelnek, keress facebookon, ha pedig az érdekel, ki áll a blog mögött, less be hozzám instagramra.

És a következő posztig se feledd: Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

A könyvek, amiket hazahoztam a nyáriszünetre

2018. július 10. - Szilvió

Sziasztok,

tavalyhoz hasonlóan idén is lesz egy két hetes blogszünet a nyáron, ami alatt nem leszek, vagy csak korlátozottan elérhető. Idén viszont ez most kétszer egy hétre oszlik. Viszont tavalyhoz hasonlóan idén is igyekszem majd előre dolgozni a blog tartalmain, illetve olvasni, de mivel olyan helyen leszek, ahol gyenge a hálózati lefedettség, így egyébként is rá leszek utalva. A most elhozott könyvek közül biztosan nem fogom tudni mindet elolvasni, de becélzom. :)

eztise.JPG

1.) Hanya Yanaghiara: Egy kis élet
A könyv egy nagyon érdekes történet négy fiú barátságáról, és közülök egynek az életéről az első 200-250 oldal alapján, de mivel egy több mint 700 oldalas könyvről van szó, nem biztos, hogy messzemenő következtetéseket szeretnék levonni belőle. Viszont mindenképpen írok majd róla, mert még könyvfesztiválon kaptam a Maxim kiadótól, és eléggé elsőbbséget élvez most nekem. :)

2.) Mán-Várhegyi Réka: Boldogtalanság az Auróra-telepen
Mán-Várhegyi Rékának most jelent meg a regénye a Magvetőnél, amit csak akkor vehetek meg magamnak, ha elolvastam a nálam lévő novelláskötetét, ami térben hasonlóan dolgozik, mint a Mágneshegy című új regénye, így ez sem maradhatott a polcon.

3.) Tompa Andrea: Omerta
A könyvről már meséltem korábban, de négy erdélyi magyarról szól a Ceaușescu kor előtti, de már kommunista berendezkedésű Romániában, akiket valamilyen módon hallgatásra ítélt a rendszer. A könyv idén a Libri-díjat is elnyerte, és sokan nagyon szeretik, és Tompa Andrea rettenetesen bölcs, és remekül beszél, szóval bízom benne, hogy én is nagyon fogom szeretni.

4.) Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem
Krusovszkyt ismerem költőként, gyermekversíróként, és kultúrpolitikai megszólalóként, nagyon várom, hogy mi fog történni a regényével. :)

5.) Sarah Winman: Amikor isten nyúl volt
Sarah Winman esélyes a kedvenc íróm címre, ha ezt a könyvét nem rontja el. A Bádogember (értékelés itt) a másodikként megjelent magyar nyelvű könyve, amit eléggé imádok, nagy várakozásaim vannak vele, szintén.

6.) Mészáros Dorka: Én vagy senki
Egy ifjúsági, amiben nagy titkok derülnek ki, amik elemeiben definiálhatják a barátságot. Nagyjából ezt ígéri a fülszöveg, és remélem, hogy nagyon fog tetszeni.

7.) Nadia Murad: Az utolsó lány
Nadia szexrabszolga volt az iszlám államban, és megírta a történetét, mert azt reméli, hogy ő az utolsó lány, akinek át kell élnie a könyvben leírtakat. Még előző félévben vettem, és most sort szeretnék keríteni rá.

8.) Seanan McGuire: Minden szív kaput nyit
Az utóbbi hónapok legfelkapottabb könyve, ami rövid, a Fumaxnál jelent meg, és olyan gyermekekről szól, akik képesek világok között utazni, így a mi világunkban nem találják igazán otthon magukat. A könyv egy sorozat első része, és elvileg tematizálja az aszexualitást is. Nagyon várós.

9.) Avery Corman: Kramer kontra Kramer
Az első, részben a filmadaptáció miatt, nagy nyilvánosságot kapott könyv a válásról, egy gyermek szemszögéből. Erről sem tudok igazán többet, és a filmet sem láttam, de már meg akarom nézni, tehát már el akarom olvasni, mert a film előtt mindig olvasunk.

10.) Pajtim Statovci: Macskám, Jugoszlávia
Csak emlékképeim vannak a fülszövegből, hogy talán egy román nőt a diktatúra idején, és egy finn férfit követünk napjainkban, mindenesetre egy Magvetős könyv, ami az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválra jelent meg, és LMBT érdekeltségű a finn srác kapcsán.

11.) Joseph Oslah: Éjszakai fürdés
A könyv egy férfiról szól, akinek a barátja elveszett a tengerben. A könyv tétje így várhatóan a gyászfeldolgozás, az élet fojtatása és a nyomozás arról, mi is történt pontosan. Nem várom, hogy könnyű olvasás lesz, de már lapozgatnám ezt is.

12.) Anna Gavalda: Billie
Semmit nem tudok a francia írónőről, csak azt, hogy nagyon sokan szeretik, és hogy ennek a könyvének van LMBT vonatkozása. A többi pedig majd kiderül.

13.) Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Milan Kunderáról az egyetemen tanultam, és havonta nagyjából belefutok a nevébe, így nagyon örültem, amikor ezt a könyvet megláttam és megszereztem, és még jobban fogok örülni, ha végeztem vele. :)

A listám végéhez érve azt vettem észre, hogy elég sok a szépirodalom rajta, de bízom benne, hogy az ifjúságikkal tudom hígítani, ha majd soknak érzem, illetve talán olvasok majd valamit az otthoni polcomról is. :) És még azt is észrevettem, hogy szinte ész nélkül pakolok fel könyveket a kívánságlistámra, de tudom ugyanakkor, hogy amikor feltettem, pontosan tudtam, hogy miért van fent, így, ha a poszt most egy picit kaotikusnak is tűnik, igyekszem majd a havi summában, vagy akárhol orvosolni ezt. :)

Remélem nektek jól telik majd ez az idő, és sikerül hasznosan töltenetek. :) Olvassatok sokat, keressétek meg a blog további tartalmait, vagy keressetek facebookon, instagramon, és ha a visszatérés után sem szeretnél lemaradni a további posztokról, akkor kattintsatok a jobb felső sarokban található követés gombra.

És semmiképp ne feledjétek:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió