Olvasmányélmények a szivárványon innen

Egy meleg srác olvas


Nyárzáró posztocska

2017. szeptember 03. - Szilvió

Sziasztok,

holnap nekem is megkezdőik az egyetem, és a nyár elején csináltam egy nyárra hangolódó könyves kihívást, amiben kitértem a nyári olvasási terveimre is. Most ennek kapcsán összegzem a nyári olvasmányokat, meg az egész nyarat. 

Szóval, a nyár elején úgy képzeltem, hogy a nyáron ezeket a könyveket fogom elolvasni:

 A Születésnapi kívánságlistámról a héten érkezik Becca Prior Talált celEB-je, Hayden Moore Nem játék-a, és Patrick Ness Soha nincs vége című regénye. Emellett jön még Karafiáth Orsolyától a Kicsi Lili (Utóbbi kettő szuper akcióban van most a Librinél, én is onnan rendeltem meg.).

A könyvfesztiválról való szerzemények közül sem olvastam el mindent, így Allan Hollinghurst: Más apától és Karim Fossum: Az ördög tartja a gyertyát könyvek is befuthatnak. (A többit is szeretném a szerzemények közül elolvasni, de azokról valószínűleg nem lesz értékelés.)

Illetve szeretném a meglévő és már olvasott meleg témájú könyveket újraolvasni, hogy értékelést írjak róluk, így várhatóan újraolvasom Ryen Lovelesstől az Ethan és Cartelt, Paul Burstontól aSzégyentelent, Michael Cunninghamtől azOtthon a világ végént, és talán ha egyszer egyébként is rossz napom lesz, így nem húz le az életről az, hogy nem szeretem, akkor Róbert Katalin Színből, szívből, igazánt is.

És még tervben van, mert megvan, csak nem fért bele egy fenti csoportba sem: Zuzana Brabcová Gyöngyök éve című regénye is, így tizenegyediknek. :) Majd meglátom, meglátjátok, mi teljesül ebből.

A születésnapi kívánságlistámnak ezen részéről sikerült mindent kiolvasnom, így került ki poszt ki először a Talált celEBről majd a Nem játékról, és a Kicsi Liliről. A Soha nincs végét olvastam a nyári blogszünet alatt, de nem tudok róla azóta sem értékelést írni (ahogy az Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomábanról sem),mert nagyon tetszik, és nem szeretném elszpojlerezni az izgalmakban.

A meglévő könyvek közül a Pride hét szombatján, öt #LMBT-t olvasunk poszt között megérkezett a Szégyentelen értékelése, ami akkor a valamikori legolvasottabb bejegyzéssé vált, de ma már a negyedik helyre csúszott vissza. A szünet előtt elolvastam a Vázlatok című mangát, és még egy gyors értékelést is hoztam róla. :) 

A szünetre magammal vittem az Otthon a világ végént, a Vastagbőrű mimózát, és megszereztem korábbi polcomról a Gumimatrac a Gangeszent és a New Yorkban minden mást. És legutóbb olvastam az Ethan és Cartelt, amiről az ezelőtti posztom szólt.

Szóval summázva: a nyári terveim szerint 10 LMBT témájú könyvet szerettem volna olvasni, és a terveim közül kimaradt:

  • Karim Fossum: Az ördög tartja a gyertyát
  • Allan Hollinghurst: Más apától 
  • Róbert Katalin: Színből, szívből, igazán
  • Zuzana Brabcová: Gyöngyök éve

És 11 könyvet sikerült kiolvasnom, így öt csak random jött: 

  • Hinako Takanaga: Vázlatok
  • Steiner Kristóf: Gumimatrac a Gangeszen
  • Nádasdy Ádám: Vastagbőrű mimóza
  • John Donovan: New Yorkban minden más
  • Benjamin Alire Sáenz: Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában

Szóval elég jó nyár volt, olvasási szempontból is, különösen, ha hozzáteszem, hogy olvastam nem LMBT könyveket is dögivel. :) Mindenesetre várhatóan elkezdem majd olvasni a nyárról kimaradtakat, de vannak új projektek is, amiket fogok majd csinálni, de igyekszem. :) 

Ti mit olvastatok a nyáron? Vagy mi van betervezve a jövőben? Írjátok meg kommentben. Ha van kedvetek, iratkozzatok fel facebookra, vagy kövessetek instagrammon, ha érdekel, ki áll a blog mögött. Most töltöttem fel néhány képet arról, miért csak hétfőn volt poszt. Baloldalt fent minden elérhetőséget megtaláltok. :)

A következő posztig ne felejtsétek: Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

John Donovan: New Yorkban minden más

2017. augusztus 21. - Szilvió

Sziasztok,

ma egy olyan ifjúsági regényt hoztam, ami 1987-ban jelent meg a pik-nik könyvként, akárcsak az Adrian Mole sorozat első tagjai vagy a Bocsáss meg, Madárijesztő!, és valami nagyon retrót képvisel. :)

nkl.jpg

A főszereplő fiú, David 13 éves és vidéken él, közel a tengerhez, a nagymamájával és Freddel a kutyájával, aki talán a legjobb barátja is. Freddel és a nagymamájával mindent meg tud beszélni, bár a mamája nem arra számított, hogy idős korára ismét gyermek fog nevelni, mégis jól megvannak. Aztán a nagymamája hirtelen meghal, és Davy nem tud vidéken maradni, New Yorkba kell költöznie, ahol valóban minden más. Nem csak mert nem vidék, nemcsak mert nagymamátlan, hanem mert 1969-ben jelent meg a könyv, és vitathatatlanul végig szerves része, hogy a könyv születésekor tombolt az antikonformista, nagyváros ellenes hippi kultúra ami egy rövid időre egy androgün alak képében konkrétan is megjelenik, miközben persze ott az ígéret, hisz

New York a világ legremekebb városa gyerekeknek. Nincsen a világon még egy olyan hely. Ott minden van, még annál is több. Érted? Mindenből a legtöbb. Olyat álmodni sem tudsz, amit New Yorkban meg ne találnál.

Az élet azért van, hogy szép legyen.

Szóval ebben a városban kell új életet kezdenie neki és Frednek, új barátot szerezni, új iskolába járni, és persze megismerni egy teljesen új várost. Vicces, hogy a Central Park valamiért nem tölt ki nagy teret a könyvben, pedig egy new yorki kutyás ifjúsági könyv eléggé adná, viszont itt tetten érhető a már a Természettudományi Múzeum (ami ugyan végül is ott van a Central Park mellett) unásig ismételt képe, de érdemes megemlíteni ismét: 1969 van, a mai klisés tömegfilmek előtt.

museum.jpg

És mégis benne van az egészben a boldogság, mint egy olyan klisés tömegfilmben, hisz vidéken Davy elbúcsúzik és örök hűséget fogad egy Mary Lou nevű lánynak, és persze az elesett Altschuler nevű srác szimpatikus lesz, neki és Frednek, és nekünk olvasóknak.

Szóval ez egy király történet, még ha a fülszöveg el is spoilerezi az egészet (kevesebb információt írtam, mint amennyi a borítón van) tud olyan karaktert ábrázolni, akiért érdemes, hisz

Nem hiszem, hogy két olyan srácnak mint Altschuler meg én affelől kéne aggódnunk, hogy netán buzik vagyunk. Még mit nem.

Ami böki a csőröm viszont: A Zabhegyező (amit ugyan nagyon szeretek) után hajlamos vagyok azt érezni, hogy a fordítás felelőssége, hogy felnőttes. Sőt, itt ott öreges a nyelve, és néha a gondolat is azzá válik:

Csak te nem lennél boldog, mert akkor aztán nem lenne egy perc nyugtod. Ha elkezded etetni, te magad nem jutsz egy falathoz sem, mert úgy néz rád, mintha az ő szájából vonnád el. Igaz-e, Fred? Ismerlek én, öreg.

Na, ilyet tuti nem mond egy 13 éves.

Némelyik republikánus például titokban el van keseredve, ha egy barátjáról kiderül, hogy a demokratákhoz húz; egyes katolikusok azt szeretnék, ha a barátaik is mind katolikusok lennének és így tovább. Az ilyen emberek szűk látókörűek, azonkívül nevetségesek is, persze nem akkor, amikor éppen dührohamba lovalták magukat, mert nem sikerül elérniük, hogy mindenki egyforma legyen. Abban az esetben ugyanis veszedelmesek lesznek. Elvakultan vallásosak, vagy nacionalisták vagy akármi, ugye értem. Azt hiszem, igen, mondom, de miért nem tanulják meg az ilyen emberek, hogyan kellene megérteniük a többit? Éppenséggel meg tudnák tanulni, véli apám, csak nem akarják.

Ezzel pedig nem tudtam dűlőre jutni, bár vitathatatlanul szép és okos gondolat az apjától, csak nekem kilógott, pedig apa elég okos, és jól ismeri fel a helyzeteket.

Kedvenc rész: 16. fejezet, ez baromi előremutató posztmodernszerű. Valóságsíkot lép át, és az álmáról kezd mesélni, és ez első mondata:

A következő rész nem tartozik a történethez, úgyhogy akár át is lehetne ugrani.

Ajánlom mindenkinek, aki régi könyv illatra vágyik, vagy egy picit egy 13 éves, öndefinálással küzdő, de a boldogságra nyitott és a világ szabályszerűségeit jól ismerő srác helyzetébe élné bele magát. :)

----------------------------

Ha olvastad már, vagy bármilyen kérdésetek, megjegyzésetek volna, keressetek bátran a komment szekcióban.
Ha nem szeretnétek lemaradni a következő tartalmakról, kövessetek be a jobb felső sarokban, vagy a facebook oldalon, ha pedig csak úgy általában érdekel, ki áll a blog mögött, less be hozzám instagrammra, szintén jobb oldalt, a leírás doboz felett. :)

A következő posztról nem tudok ígérni, mivel elég vicces két hetem lesz, és értékelés illetve egy új #LMBT-t olvasunk sorozat rész is várható, de amíg nem jön, ne felejtsétek:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió

borítókép a moly.hu-ról

Félévzáró könyves kihívás

2017. augusztus 17. - Szilvió

Sziasztok,

tudom, hogy augusztus van, de szeretem ezt a TAG-et olvasni másoktól, és én is szeretek ilyen lezáró újrakezdő posztokat gyártani (mint a nyárra hangolódó tag vagy a nyári szünetről visszatérős poszt) szóval hiába van augusztus, ezt nem tudtam kihagyni, tehát megkésve, de annál bővebben és nagyobb szeretettel a félévzáró könyves kihívást:

felevzaro_konyves_tag.JPG

  1. Az idei éved eddigi legjobb könyve:

Patrick Ness: Soha nincs vége
Nem a félév, hanem életem legjobb könyve. Rettenetesen imádtam.
Ha a Biblia helyett építenének egy társadalmat erre a könyvre, akkor ott akarok élni. Könnyfakasztóan rossz lesz megírni majd az értékelést, de majd érkezik a spoiler mentesen.

  1. A legjobb folytatás, amit idén eddig olvastál:

Nem olvasok nagyon sorozatokat, A tanítványt most csak újraolvastam, a Nap nap után kétkötetest szerettem, de az első kötetet jobban, szóval ezt lehet, hogy passzolom, hacsak ki nem találok valamit addig (nem találtam).

  1. Egy új megjelenés, amit még nem olvastál, de szeretnél:

Szerényi Szabolcs: Éhségehseg.jpg
LMBT témában is érdekelt, jó a borítója, Fiatal írók Szövetségénél jelent meg könyvhéten, és tök random találtam, semmi hírverés meg ilyesmi, de nagyon kíváncsi vagyok rá, és Nemes Z. tök klassz fülszöveget írt hozzá:

"Korog az agyunk, ha Szerényi Szabolcs szövegeit olvassuk.
A test és lélek homályos kategóriák, egyetlen hatalmas bendő leszünk, mindenünk a vágy. Vágyunk arra, hogy mediterrán cserjét ültessünk magunkba, hogy daganatos szerveket együnk, vagy, hogy penészes mosogatószivaccsá változzunk. Mert az éhség az új vallás.
A kisprózák steril és embertelen világát felrobbantja az abszurd vágy, melyet a túlfogyasztás mámora hajt. Szerényi látványkonyhája kellemetlen attrakció, hiszen a konzumgépek megvadulnak, szétélveznek és végül önmagukat is feltálalják. Szegény agyunk mégis habzsol tovább, mert egyetlen kincsünk az éhség." Nemes Z. Márió

  1. Az év második felének legjobban várt kiadása:

Adam Silvera: Inkább boldog
Menő könyves, Adam Silverát külföldön a meleg John Greennek tartják, és az első magyarra fordított könyve lehet, ha nem késik még többet.

Radclyffe Hall: A magány kútja
A Park kiadó gondozásában fog megjelenni az ősszel ez az angol klasszikus, ami eddig, teljesen érthetetlenül, sosem jelent meg magyarul. 1928 óta.

  1. A legnagyobb csalódás:

Becca Prior: Talált celEB
Szeretem Becca stílusát, és szeretem ahogy a történeteit forgatja, alakítja, de ebből a könyvből rengeteg mindent küldenék vissza átszerkesztésre. Szomorú voltam, de jól esett kiírni.

  1. A legnagyobb meglepetés:

Hayden Moore: Nem játék
A newkids kiadó léte meglep, és nagyon örülök neki, de a Talált CelEBbel egy kötetben jelent meg ez, és nagyon klassz elsőkötetes volt. :) Várom a másodikat. :) Meg a harmadikat is. :)

  1. Új kedvenc író (debütálás vagy csak számodra új):

Patrick Ness
Igen, ő a Soha nincs vége írója, és fogok tőle olvasni, mert ez nekem elég ahhoz, hogy kedvenc legyen. Minden benne van, amit szeretnék. Minden is.

  1. A legújabb fikciós szerelmed:

A a Nap nap után sorozatból a nehezen viselhető helyzetével együtt. :) Imádnék így élni. Azt hiszem…

  1. A legújabb kedvenc szereplőd:

Anna Fischer: Rettenetesen jól felépített kis kétszer szerepeltetett mellékszereplő a Talált CelEB-ből.

  1. Egy könyv, ami megríkatott:

Patrick Ness: Soha nincs vége
Sírtam, örültem, boldog voltam, kiborultam, aztán újra boldog voltam, aztán voltam kétségek közt vergődve, aztán örültem, és mindezt végigsírtam… :D Szóval yeah, eléggé.

  1. Egy könyv, ami boldoggá tett:

Zsófi és Andi készítettek egy közös videót ezzel a kihívással, és Zsófival egyetértésben: Simeon és a homo sapiens lobbi
Mert ez egy jól megírt, könnyen olvasható, szeretett könyv. :)

  1. Kedvenc könyvadaptáció, amit idén láttál:

Igen, rettenetesen sznob leszek (mert a másik a Sötét ötven árnyalata, amit egyébként szerettem) és ide színházi előadást fogok írni: A leszámolás velem a Jurányi Inkubátorházban Rába Roland rendezésében nagyon üt.

  1. A kedvenc értékelésed, amit te írtál:

Hinako Takanaga: Vázlatok
Gyorsan kellett csinálnom, mert kölcsönkönyv volt, és ideje volt visszaadni, és nagyon szerettem ezt a könyvet, jó volt, hogy a manga is megjelent a blogomon, és örülök, hogy sokan olvastátok.

  1. A legszebb könyv, amit vettél (vagy kaptál):
    soha_nincs_vege.jpg

És negyedszer is
Két karton a borítója, egy fekete külső és a sárga, ami a kivágásokon át látszik. Nem törik a gerince, pedig elég vastag, és rettenetesen passzol a kötethez. Imádom, ha még nem volna egyértelmű. :D

  1. Milyen könyveket akarsz mindenképpen elolvasni az év végéig?

Nyilván sikerül még új könyveket beszerezni, de a polcomon vannak és szeretném év végéig elolvasni és értékelni:

  • Allan Hollinghurst: Más apátólolvaso_ember.jpg
  • John Donowan: New Yorkban minden más
  • Karim Fossum: Az ördög tartja a gyertyát
  • Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza
  • Róbert Katalin Színből, szívből, igazán
  • Ryen Loveless: Ethan és Cartel
  • Zuzana Brabcová Gyöngyök éve

És még molyról meglesz, ha minden igaz:

  • Benjamin Alire Sáenz: Aristotle ​és Dante a világmindenség titkainak nyomában
  • Katona André: Mennyi időnk van?
  • Marie-Aude Murail: Oh, boy!

 

----------------------------
Összegezve jó félév volt (khm. hét és fél hónap), és izgalmas fél év vár ránk, és persze imádom a Soha nincs végét. :D

Ha bármilyen kérdésetek vagy megjegyzésetek volna, keressetek bátran a komment szekcióban, ajánljatok ti is könyvet, vagy írjátok meg, nektek mi volt a kedvenc olvasásotok vagy mit vártok a legjobban. :)

Ha nem szeretnétek lemaradni a következő tartalmakról, kövessetek be a jobb felső sarokban, vagy az új facebook oldalon, ha pedig csak úgy általában érdekel, ki áll a blog mögött, less be hozzám instagrammra, szintén jobb oldalt, a leírás doboz felett. :)

Több elolvasott könyv vár értékelésre, és nem tudom mi lesz a következő, de amíg kitalálom:

Könyvekkel a szivárványig:

Szilvió

Borítóképek a moly.hu-ról

Ezeket olvastam a nyári szünetben

2017. augusztus 09. - Szilvió

Sziasztok,

egy picit rendhagyó lesz ez a poszt, mert egy picit mesélnék arról, hogy telt ez a bő három hét, miket sikerült olvasnom, de ehhez kell egy hosszabb és az eddigieknél személyesebb leírást adnom a családi helyzetemről:

visszsteros.JPG

Alapvetően három földrajzi helységre hivatkozom otthonként.

  • Szeged az a hely, ahol élek, és igazán az otthonomnak tartok. Itt képzelem el a hátralevő életemet.
  • Ide egy dunántúli kisváros harmadik emeleti panellakásából érkeztem, ahol most a nevelőapám él, és ahol a cuccaim jelentős része van. Mivel már két éve ettől a szobától függetlenül élek, ezért ezek egyre jobban csak gyakori pörgetést nem igénylő könyvekre, és főleg dísztárgyakra meg a magnómra és a kazettáimra korlátozódnak a személyes dolgaim. Ide csak felugrottam nyáron, de nem töltöttem huzamosabb időt itt.
  • Most édesapám falujában voltam, ami ennek a kisvárosnak a vonzáskörzetében található, és ritka a buszközlekedés és a hálózati lefedettségből is kimaradt.

És maradék kreatív időmben verseket is írok, amit apró sikerekkel próbálok fejleszteni is egy fantasztikus ember és költő segítséggel, aki több könyvet is ajánlott a szünetre, és nekem is voltak más olvasási céljaim is.

Most pedig nézzük, mikkel érkeztem a csöpp kis faluba, négy csoportra bontva:borond.png

  • Ajánlott volt:
    • Garaczi László: Pompásan buszozunk
      Régóta el szerettem volna olvasni, mert emelt magyar érettségin kötelező, és nem tudom, hogy mit lehet vele kezdeni úgy, hogy középiskolában átugorják a posztmodernt, de úgy, hogy egyetemen az előző félévben elég sokat tanultam posztmodernről és egyáltalán az irodalomelméletről, imádtam ezt a könyvet. Nagyon.
    • Rubin Szilád: Csirkejáték
      Ha nem is egy szerelmi történetről szól, de egy kapcsolatról, egy függésről, gyermekkortól felnőttkorig, a német megszállástól 56 nyaráig. Fantasztikus a könyv, nagyon jó a stílusa, átadja a kort, és a kedvencem mind közül amiket ebben az ajánlottak között felsorolok
    • Hajnóczy Péter: A halál kilovagol Perzsiából
      Itt két történetet ismerünk meg. Az egyik egy alkoholproblémákkal küzdő író lelki vívódása a másik egy ettől teljesen különálló, de ezzel összefont férfi-nő kapcsolat, ami nagyon szórakoztatóra, ugyanakkor mélye és őszintére sikerült. Nyelvezetben az ajánlottak közül pedig ez a legsajátosabb.
  • Én akartam:
    • Szilasi László: Amíg másokkal voltunk
      Három nagyon érzékeny és tűpontosan megírt kisregény Babits Mihályról, Jókai Mórról és Bessenyei Györgyről. Lassan tudtam haladni vele, mert nagyon nehéz az egész szöveg, és szüneteket kellett tartanom, de örülök, hogy rászántam magam, mert régóta szemeztem vele.
    • Antonio de Sant Exupéry: A kis herceg
      Nekem eddig kimaradt. Éreztem a lelki nyomorultságomat, és mióta tudom, hogy Dunajcsik Mátyás is lefordította, ez a nyomorultság csak nőtt… De most már olvastam, tetszett, értettem, és nem is biztos, hogy olyan jót tett volna a lelki fejlődésemnek korábban.
      kh.jpg
    • Vida Gábor: A kétely meg a hiába
      December 6.-án vettem meg ezt a könyvet, mert tetszett a cím, és Magvető kiadós, ami bennem valami minőséget rendel a könyvekhez, eddig nem érdemtelenül.
      December 6.-a óta idegesít, hogy nem olvastam el, és ez folytatódik, ugyanis nem sikerült még elolvasnom.
  • Én akartam és meleg könyv (avagy ezekről érkezik bejegyzés a következő időszakban)
    • Michael Cunningham: Otthon a világ végén
      Bobby és Jonathan viszonya gyermekkoruk óta eléggé speciális, hisz egyikük sem hétköznapi komformista karakter. Amikor először olvastam nagyon szerettem. Ez nem változott, de már látom a hibáit is.
    • Patrick Ness: Soha nincs vége
      Utálni fogom ezt a bejegyzést írni, mert ez az új kedvenc könyvem, de olyan orbitális nagy csavarok vannak a könyvben, amikről persze nem akarok írni, és enélkül annyira nem tudom mit is mondhatnék. Három ponton kívül mindent imádtam benne.
  • Nem voltam otthon, mióta csinálom a meleg könyves blogot, és két könyv még a kisvárosi polcomon volt, pedig nagyon szeretem őket. Na most őket is elhoztam.
    • Steiner Kristóf: Gumimatrac a Gangeszen
      Amikor ezt a könyvet megvettem, még nem kedveltem annyira Steiner Kristófot, mert túl különc volt számomra. Most is az, de jól magyarázza a könyv az okát, a személyiségét alakító tényezőket állati érdekesen írja le, és nagyon szeretem a történetet. Meg általában a publicisztikáit ma.
    • John Donovan: New Yorkban minden más
      Sokáig volt kedvenc könyvem, és még nem olvastam újra, de majd érkezik erről is értékelés.

----------------------------

Alapvetően nem számítottam rá, hogy ennyire eredményes leszek, a szünetről pedig azt gondoltam, hogy rosszabbul viselem, hogy kiesett három hét az online létezésből, de élek, és feltöltődve folytatnám a tartalomgyártást. Nektek. :)

Ha bármilyen kérdésetek vagy megjegyzésetek volna, keressetek bátran a komment szekcióban.
Ha nem szeretnétek lemaradni a következő tartalmakról, kövessetek be a jobb felső sarokban, vagy a facebook oldalon, ha pedig csak úgy általában érdekel, ki áll a blog mögött, less be hozzám instagrammra, szintén jobb oldalt, a leírás doboz felett. :)

A következő posztban egy értékelést hozok, de addig se felejtsétek:

Könyvekkel a szivárványig!

Szilvió